Nagyon sok kutatás foglalkozik a klímaváltozást kiváltó okokkal, többen a szarvasmarha-tenyésztés visszaszorítását sürgetik, mert a tehenek igen sok üvegházhatást előidéző metánt bocsátanak ki emésztésük során a légkörbe. Most meg ugyanez tengeri élőlényekről derült ki.

   Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén – figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.

   A vízbe kerülő metán idővel a légkörbe jut, és bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában kétszer olyan rövid, mint a szintén klímakárosító szén-dioxidé, a metán huszonnyolcszor több hőt termel a napsugárzás révén és ezáltal jóval erősebben melegíti fel a légkört – olvasható a PhysOrg tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
   A kutatók a Balti-tenger mélyéről begyűjtött üledékmintákban talált, a soksertéjűek (Polychaeta) osztályába tartozó férgeket és kagylókat vizsgálták meg. A szakemberek megnézték, hogy ezen élőlények milyen mértékben járulnak hozzá közvetlen és közvetett módon az óceánban zajló metán és kéjgáz-termeléshez. Az eredmények szerint a kagylókat és férgeket tartalmazó üledékekből nyolcszor több metán szabadul fel, mint az ezektől mentes üledékekből.
   A Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmány szerint a Balti-tengerből eredő metánkibocsátás nagyjából 10 százalékáért a kagylók és a férgek lehetnek a felelősek. A szakemberek becslései szerint a tengeri teremtmények metánkibocsátása nagyjából 20 ezer tejelő tehén metántermelésével lehet egyenlő.
   Az osztriga- és kagylótenyésztést hatékony megoldásnak tartják az ember okozta környezeti károk, például a vizekbe kerülő trágya okozta eutrofizáció (a vízben a növények elszaporodása többlet tápanyag hatására) ellensúlyozására. A tanulmány készítői szerint azonban a mostani eredmények fényében mérlegelni kellene, hogy valóban szükség van-e ilyen tenyészfarmok telepítésére az óceánba.
   Ernest Chi Fru, a Cardiffi Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint, ami igazán meglepő az az, hogy a Balti-tenger a bolygó óceánjainak mindössze nagyjából 0,1 százalékát alkotja, ez pedig azt jelenti, hogy globálisan nézve ezek a tengerfenéken élő, látszólag ártalmatlan kéthéjú élőlények hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki a légkörbe, és teszik mindezt észrevétlenül – derül ki a Scientific Reports folyóiratban közölt tanulmányból.