Tengerből a halba, halhúsból az emberbe juthat a műanyag

szemet a tengerbenPár hete látott napvilágot a rossz hír, hogy kutatók a világ számos pontján mikro méretű műanyagoktól származó szennyeződést találtak a csapvízben. Az Orb Media több mint egy tucat országban elemezte a csapvíz összetételét, és a minták 83 százalékában műanyag részecskéket találtak.

   De nem csak az ivóvizünkben, a tengerekben is igen sok a műanyag. A Lund Egyetem kimutatta, hogy a vízben úszó plasztik hulladék nano méretű részecskéi végül a halak agyában kötnek ki, ez pedig agykárosodást okozhat, és valószínűleg ez az oka a halaknál megfigyelt rendellenes viselkedésnek.

   A felfedezésről a Sciencedaily.com írása nyomán a Független.hu számolt be. A tudományos portál írásában olvasható, hogy számítások szerint az összes műanyag tíz százaléka az óceánokba kerül. A tengeri hulladék legnagyobb része pedig műanyag. Az ember gyártotta mesterséges anyag környezeti szempontból aggályos, mégis kevés kutatás irányul a nano méretű plasztik részecskék hatásának tanulmányozására.
   A Lund Egyetem kutatói azt tanulmányozták, hogy hogyan szállítják a nano részecskéket a különféle organizmusok a vízi ökoszisztémákban. Például az algák vagy az állati planktonok útján hogyan kerülnek a nagyobb halakba. Az apró plasztik részecskéket megeszik a planktonok, a planktonokat pedig a halak.
Tommy Cedervall kémikus elmondása szerint a kutatás több érdekes eredményre jutott azzal kapcsolatban, hogyan érintik a különböző méretű plasztik darabok a vízi élőlényeket. A legfontosabb felfedezésük azonban az, hogy bizonyítékuk van rá, a nano plasztikrészecskék képesek átjutni a vér-agy gáton a halak esetében és összegyűlnek az agyszöveteikben. Bizonyítékokat találtak arra, hogy az agyszövetben tárolt nano plasztik okozhatja a lelassult táplálkozást és a csökkent felfedező hajlamot. A kutatók úgy vélik, ezek a viselkedésbeli változások összefüggésben lehetnek az agykárosodással, amit a nanoméretű műanyag jelenléte okozott az agyban.
   A kutatás folyamán azt is felfedezték, hogy az állati plankton elpusztul a nano méretű plasztiktól, míg a nagyobb méretűeknek nincs ilyen hatásuk. A műanyag mérete szerint különböző hatást fejthet ki az ökoszisztémára.
   Cedervall véleménye szerint ebből a kutatásból még nem vonható le az a következtetés, hogy a nano plasztikrészecskék a halnak más szöveteiben is akkumulálódhatnak, és így potenciálisan átvihetők lennének az emberbe a hal fogyasztásával – írta a Sciencedaily.com.