Tavaly, az év elején az új járvány, a kóros kisfejűséget okozó zikavírus terjedése tette nyugtalanná a világot, sokan már a riói olimpia megtartását is veszélyben látták. Szerencsére mifelénk nem voltak meg a feltételei a járvány terjedésének. Egy kutatás szerint lehet, hogy a zikavírus még jót is tehet az emberiséggel.

   A csecsemőknél súlyos agyi deformációt okozó zikavírus új gyógymódot kínál a felnőttek agydaganatára egy friss amerikai kutatás eredményei alapján – írta a BBC hírportálja.

   A tudósok kimutatták, hogy a kórokozó kiválasztja, megfertőzi és elpusztítja a felnőtt agy rákos daganatsejtjeit. A kísérletekben kifejlett egerek agyában zsugorodott össze az agresszív tumor a befecskendezett zikavírustól, míg az egészséges agysejtek érintetlenek maradtak.
   Az emberi tesztek még messze vannak, de a szakértők úgy vélik, a vírust be lehetne juttatni az emberi agyba akkor, amikor a tumoreltávolító műtétet végzik. A vírus emberi agysejt-tenyészeteken végzett laboratóriumi kísérletekben jól működött – írták a tudósok a Journal of Experimental Medicine című szaklapban.
   Az agydaganatnak több típusa van, a felnőtteknél a leggyakoribb és legnehezebben kezelhető a glioblasztóma. Gyorsan növekszik, terjed szerte az agyban, ezért nehéz megállapítani, hol végződik a tumor és hol kezdődik az egészséges agyszövet. Az agresszív sejtek eltávolításához ezért néha nem elég a sugár- és a kemoterápia. A friss kutatás azonban azt mutatja, hogy a zikavírusos kezelés elpusztítja az eddigi terápiáknak ellenálló tumorsejteket.
   A tudósok úgy vélik, a glioblasztóma őssejtjei tovább növekednek és osztódnak új és új daganatsejteket termelve még a legerőteljesebb kezelés után is. Egészséges őssejtek nagy tömegben találhatók a csecsemők agyában, valószínűleg ez magyarázza, miért okoz súlyos károsodást a zikavírus náluk. A felnőtt agyban kevesebb az őssejt, ami azt jelenti, hogy a zikavírusos terápia csak a daganatot okozó őssejteket támadja meg nagyobb mellékhatások nélkül.
   Michael Diamond, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i orvosi karának tudósa, a tanulmány egyik készítője azt reméli, az emberi tesztek másfél éven belül elkezdődhetnek.