Sok minden jár az ember észében, amikor nagy hidegben gyalogolnia, várakoznia kell, például, hogy mikor jut már valamilyen meleg helyiségbe, csak arra nem gondol, hogy éppen ott, a hidegben lett nagyobb a szervezetében egy szívroham előfordulásának lehetősége.

   Egy több mint 280 000 beteget magába foglaló 16 éves tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a levegő hőmérséklete szívrohamot kiváltó ok lehet. A felfedezést az ESC ( European Society of Cardiology) összejövetelén tették közzé – írta Escardio.org cikke nyomán az Arsratio.hu.

   Ahogy az európai kardiológia társaság honlapján olvasható Moman A. Mohammad, a tanulmány első szerzője elmondta, eltérés van a szívrohamok gyakoriságában, mert előfordulásuk nyáron csökken és télen éri el a csúcsát. A kutató szerint az még nem tisztázott, hogy mindezt ez a hidegebb időjárás vagy a viselkedésbeli változások okozzák-e.
   Ezt a 16 éven át tartó megfigyelést a svéd Lund Egyetem munkatársa, David Erlinge vezette és ez az eddigi legnagyobb tanulmány, amely a szívrohamok és az időjárási tényezők – levegő hőmérséklet, napsütéses órák száma, csapadék és légnyomás – között keres kapcsolatot. A kutatáshoz a svéd Swedeheart (szívbetegségben szenvedők adatbázisa) adatait használták fel, amelyben minden 1998 és 2013 között kezelt szívroham adatai benne voltak. A kutatók ezeket az adatokat a helyi időjárási adatokkal vetették össze.
   A vizsgálati időszak között összesen 280 873 szívroham történt, amelyek 99%-ához meteorológiai adatokat is tudtak kapcsolni. A napi átlagos szívrohamok száma lényegesen magasabb volt hidegebb időben. Napi szinten ez azt jelenti, hogy Svédországban a nulla fok alatti időben néggyel több szívroham volt átlagosan, mint tíz fok feletti hőmérsékletnél. Ezenfelül a szívrohamok számát tovább emelte a nagyobb szélerősség, a kevesebb napsütés és magasabb páratartalom is. A tudósok a vizsgálatot olyan csoportoknál is elvégezték, mint például az idősebbek, magas vérnyomásúak, cukorbetegek, akiknél ugyanezt az eredményt mutatták ki.
   A test úgy reagál a hidegre, hogy összehúzza a felületi ereket, ezzel csökkentve a bőr hővezető képességét és ennek hatására megnő az artériás vérnyomás. A vacogás és a szívverés felgyorsulásával gyorsul az anyagcsere és megnő a testhőmérséklet.
   A tudós szerint az egészséges emberek nagy része képes elviselni ezeket a változásokat, de azoknál, akiknél ateroszklerotikus (érszűkületi) plakkok vannak a koszorúereikben, annál ez szívrohamot válthat ki.
   Mivel a tanulmány megfigyeléseken alapul, nem zárható ki, hogy a szívrohamokban más hatások is közrejátszottak, például a légzőszervrendszeri megbetegedések, influenza, amelyek közismert ismert kockázati tényezők a szívrohamoknál. A hideg időszakra jellemző a csökkent fizikai aktivitás, és az étkezési szokások megváltozása, ezeknek is szerepük lehet a szívrohamok számának emelkedésében – derül ki abból a tanulmányból, amelyet az Escardio.org ismertetett.