Napra forog a napraforgó, de nem mindig

napraforgo thaizhonghua comAki sokfelé járja az utakat országszerte, gyakran találkozhat szép napraforgótáblákkal. Azt már kisgyerekkorban megtanulja az ember, hogy a napraforgó a nevét onnan kapta, hogy magokkal teli tányérját mindig a nap felé fordítja. Vagy mégsem?

   A napraforgók tányérjai folyamatosan mozgásban vannak a fejlődésük egy fázisáig, de a megfigyelések szerint csak a fiatal napraforgók fordulnak a nap felé. A kifejlett növények ezzel ellentétben kelet felé fordulnak és úgy is maradnak, amíg nem jön a kombájn és le nem vágja őket – írta a Magro.hu.

   Ahogy a mezőgazdasággal foglalkozó portál cikkében olvasható, furcsa növény a napraforgó, növekedését ugyanis szakaszosság jellemzi. Nappal a növény egyik oldala, míg éjszaka a másik oldala növekszik. Ebből adódik a sokak számára oly csodálatos nap felé forgás jelensége.
   Nappal a szár keletre eső része nyúlik, éjszaka pedig a nyugati oldal. Így a napraforgó keletről nyugat felé fordulva követi a nap járását, éjszaka pedig visszatér a kiinduló pozícióba. Nem céltalan ez a forgás, kiderült, hogy a napraforgó azért végzi ezt a mozgást, mert így képes magasabbra növekedni. Ezt úgy vették észre, hogy több napraforgót lekötöztek, hogy ne tudjanak forogni. Az így lefogott növények lassabban növekedtek és a végső magasságuk sem érte el a megszokottat.
   Mint kiderült, csak a fiatal napraforgó forog a Nap felé, a virágzó növények már leállnak a forgással. A fejlett napraforgók sem véletlenül fordulnak kelet felé és maradnak úgy. Így ugyanis jóval több porzó rovar látogatja meg a virágokat, mint a kontrollcsoportként használt, nyugat felé fordított virágokat. Ennek az lehet az oka, hogy a kelet felé fordított virágok gyorsabban felmelegszenek, mint a nyugatra nézők, a méhek pedig sokkal jobban kedvelik a melegebb felületű virágokat – derül ki a Magro.hu írásából.