Három évvel ezelőtt komoly felzúdulást váltott ki idehaza, hogy az Európai Unió esetleg nem kívánatos invazív (nem őshonos) fajnak tekintheti a mifelénk legtöbbek által igazi magyar fának gondolt akácfát. De nem csak az akác okoz gondot, Európában, ahogy világszerte is rengeteg agresszív invazív faj terjedt el és kerül nagyon sokba nekünk.

   12 fajjal bővítette az invazív idegen fajok jegyzékét az Európai Bizottság, ezzel 49-re nőtt azon idegenhonos fajok száma, melyekre az egész Európai Unióban korlátozások vonatkoznak – írta a Hvg.hu az Újszó.com-ra hivatkozva.

   Ahogy a hírportál írásában áll, a szibériai csíkosmókushoz és a mosómedvéhez csatlakozik a pézsmapocok és a bíbor nebáncsvirág is, valamint a Szlovákiában kedvelt rózsás tollborzfű (Pennisetum setaceum) díszfűféle és az akvaristák körében ismert felemáslevelű süllőhínár (Myriophyllum heterophyllum).
   Mindkét növény szerepel a kertészetek és az akvarisztikai boltok kínálatában, de valamennyi jegyzékben szereplő fajra komoly korlátozások vonatkoznak: tilos az unióba való behozataluk, a tartásuk, szállításuk, szaporításuk. Ugyancsak tilos kereskedni velük, termeszteni és tenyészteni őket, illetve kiengedni a természetbe. Az idegenhonos növényfajok termesztői kötelesek kiirtani a növényeket.
   Az állattartók, akik nem kereskedelmi célból tartanak invazív egyedeket, az európai jogszabály szerint azok természetes haláláig megtarthatják őket, de meg kell akadályozni a szaporodásukat és kijutásukat a szabad természetbe, úgyhogy ha valakinek van otthon egy szibériai csíkosmókusa vagy mosómedvéje, esetleg pézsmapockot tart, akkor nem szaporíthatja őket. Az Új Szó hozzáteszi, az állatkereskedőkre kétéves átmeneti időszak vonatkozik – írta a Hvg.hu.