A demencia – a Wikipédia szócikke szerint – a gondolkodás, érzelmek és társas képességek hanyatlása, amely korlátozza a társadalmi életet és a teljesítőképességet. A demencia többnyire az agy valamely igazolható betegségével jár együtt.

   A demencia (elbutulás) során elsősorban a rövid távú emlékezet, majd a hosszú távú memória, a beszéd és a mozgás is romlik, amely jelenség a betegség előrehaladásával válik feltűnővé. Egy tanulmány szerint kilenc életmódbeli változás csökkentheti a demencia kockázatát – írta a Bbc.hu

   A hírportálon megjelent írás szerint a Lancetben megjelent tanulmány értelmében az esetek egyharmadában megelőzhető lehetne a demencia, ha az emberek jobban törődnének agyuk egészségével. A tanulmányt Londonban, az Alzheimer Szövetség nemzetközi konferenciáján mutatták be.
   A tudósok szerint 2050-re világszerte mintegy 131 millió ember élhet demenciával. Jelenleg 47 millió ember életét nehezíti az elbutulás. A University College London munkatársa, a kutatást vezető Gill Livingston szerint bár a demenciát idős korban diagnosztizálják, a kialakulásához vezető agyi változások már évekkel korábban elkezdődnek. Ezért van lehetőség a beavatkozásra, és életmód-változtatással számos esetben megelőzhető lehet a betegség kialakulása.
   A jelentés, amelyben huszonnégy nemzetközi szakértő munkája fekszik, azt mondja ki, hogy az életmódbeli tényezők jelentős szerepet játszhatnak az egyén demencia kockázatának növelésében vagy csökkentésében.
   A kutatók megállapították, melyek azok a megváltoztatható tényezők amelyek a demencia kialakulásához vezetnek. Ilyen az életkorral összefüggő halláskárosodás, (amely 9%-kal járulhat a demenciához, a középfokú oktatás hiánya (8%), dohányzás (5%), depresszió (4%), fizikai inaktivitás (3%), társadalmi elszigeteltség (2%), magas vérnyomás (2%), elhízás és 2-es típusú cukorbetegség (1-1%).
   Ezek együttesen 35% demencia kockázatot jelentenek, míg a fennmaradó 65% -a meghaladja az egyén lehetőségeit. A halláskárosodás a legmagasabbra értékelt olyan veszélyforrás, amely kezelhető. Ha valaki ezt elhanyagolja, akkor agya egy igen fontos környezeti ingerforrást veszíthet el, ráadásul társadalmi elszigetelődéshez és depresszióhoz is vezethet, melyek újabb veszélyforrásokat jelentenek.
   A középfokú oktatás befejezésének hiánya ugyancsak nagy kockázati tényező, és a kutatók szerint azok az emberek, akik többet tanulnak, valószínűleg további agyi tartalékokat építenek ki. A kutatók kiemelték azt is, hogy nem állt rendelkezésükre elég adat ahhoz, hogy táplálkozási szempontokat és az alkoholt felvegyék a listára, de azt gondolják, hogy e kettő is fontos tényező az elbutulásban.
   Az Alzheimer Szövetség kutatási igazgatója, Doug Brown szerint jelenleg a demencia tűnik a 21. század legnagyobb gyilkosának, de ez nem elkerülhetetlen, csak változtatni kell az életmódunkon.