Még nem is nagyon idősek azok, akik 1950-ben születtek. Akkor az emberiség lélekszáma éppen elérte a 2,5 milliárdot, ma pedig több mint 7,5 milliárdnyian élünk a parányi sártekénken és az emberek száma gyorsulva növekszik. De míg mi szaporodunk, az állatvilág ugyanilyen mértékben pusztul.

   A világnépesség növekedése és az élelem, az ivóvíz, valamint a lakható területek iránti növekvő igény miatt ötven éven belül soha nem látott mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai – figyelmeztetnek a szakértők.

   A Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon közölt „Az emberek egyre nagyobb kihalási kockázatot jelentenek az állatok számára” című tanulmány szerint a leginkább fenyegetett több mint 360 nagy testű emlősfaj Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, vagyis a világ biológiailag legsokszínűbb régióiban él.
   Miután az emberek Afrikából kirajzottak, egymást követték a különböző fajokat érintő kihalási hullámok. Háromezer évvel ezelőttre a Föld elvesztette nagy méretű, vagyis több mint 44 kilogramm súlyú szárazföldi emlőseinek felét, madarainak 15 százalékát.
   Várhatóan négymilliárddal lesz több ember a Földön az évszázad végére. Mostanra az emlősfajok negyedét, míg a madárfajok 13 százalékát fenyegeti a kihalás. A fenyegetett fajok csaknem felét veszélyezteti a vadászat és az orvvadászat.
   A népességgyarapodás miatt globálisan nézve további 710 millió hektárnyi földterületet kellene megtisztítani nagyrészt a fekete-afrikai régióban a 2060-ra várható élelmiszerigény kielégítésére. A szakemberek szerint ugyanakkor nincs minden veszve. Úgy vélik, az emberek táplálkozási szokásainak, valamint gazdálkodási módszereinek drasztikus megváltoztatásával 2060-ra egészséges étrendet lehetne kialakítani a bolygó tízmilliárdra tehető lakosa számára, miközben élhető környezetet lehetne biztosítani a megmaradt állatfajoknak.
   Mindehhez egyebek között a természetvédelmi területek kibővítésére és hatékonyabb kezelésére, a vadászat és orvvadászat hátterében álló okok megszüntetésére, a termőföldek megóvására, a kártevőknek és aszályoknak jobban ellenálló haszonnövények termesztésére, valamint húsban szegény, de gyümölcsben, zöldségben és magvakban gazdagabb étrendre való áttérésre lenne szükség – áll a Phys.org írásában.