Az ember eredetével kapcsolatban egy dologban lehetünk teljesen biztosak, mégpedig abban, hogy egyáltalán nem biztos, hogy minden úgy történt, ahogy azt ma a tudomány felételezi. Mai ismereteink szerint az emberiség bölcsője Afrika volt, de egy újkutatás ezt megkérdőjelezte.

   A Tübingeni Egyetem közleménye szerint szakemberek két, a Balkán-félszigetről származó leletet vettek ismét szemügyre és arra jutottak, lehet, hogy az ember nem is Afrikában, hanem Európában jelent meg először a Földön – Minderről az Uni-tuebingen.de információi alapján az Sg.hu írt.

   Ahogy a cikkben olvasható, a mai elfogadott elmélet szerint az ember Afrikából származik, ahol nagyjából 5-7 millió évvel ezelőtt vált el a hozzánk legközelebb álló csimpánztól és a bonobó emberszabásúaktól. Egy 1944-ben a németek által Athén környékén megtalált lelet ismételt vizsgálata azonban még ennél is régebbre vihet vissza, így akár meg is kérdőjelezhető az afrikai származás.
   A Tübingeni Egyetem közleménye szerint szakembereik a Balkán-félszigetről származó két leletet vettek ismét szemügyre. Ezek egyike egy német múzeumban található alsó állkapocs, a másik pedig egy bulgáriai gyűjteményben fellelhető előzápfog. Mindkét lelet a Graecopithecus freybergi jellemzőit mutatja, amelyek alapján egyelőre még nem igazán tudják eldönteni a szakemberek, hogy előemberről, vagy emberszabású majomról van-e szó.
   A kutatók CT-vizsgálat révén mutatták ki, hogy az egyébként tökéletes állapotban lévő foggyökerek nem ágaznak el egymástól, ami inkább tekinthető emberi vonásnak, hiszen ezt korábban az Ardipithecus és az Australopithecus esetében is visszaigazolták. A leleteket 7,1 és 7,2 millió évesre teszik, ami tehát megelőzné az afrikai szétválást. Megemlítik, hogy a fontos eseményre inkább a Mediterráneum területén kerülhetett sor, ahol abban az időben ugyanazok az állatfajok éltek, mint   Afrikában, a komoly szárazság azonban nagy vándorlást (és akár a szétválást) idézhette elő. A leletekből nem derül ki, hogy egykori tulajdonosaik két lábon jártak-e, a részletes feltárás pedig Athén mellett többek között azért nem lehetséges, mert azóta a területen egy úszómedence épült.
   A tanulmány készítői megjegyzik, hogy sokan kétkednek az eredményben és a következtetésben. Egyesek a párhuzamos fejlődést sem zárják ki, azonban mindenképpen további leletekre lenne szükség mindezek igazolására – olvasható többek között az Uni-tuebingen.de-ben megjelent írásban.