Míg a hatóságok bőszen küzdenek a parlagfű-mentességért, az orvosok a parlagfű-allergia kiváltotta bajok ellen, addig ma már kapható parlagfűből készített gyógyhatásúnak mondott csepp, olaj, tea, tabletta is, amelyeket mind többen fogyasztanak.

   Veszélyekkel járhat a parlagfű-készítmények hosszú távú fogyasztása, mutatták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a vizsgálatsorozatukban, amelynek eredményeit a PLoS One tudományos folyóiratban ismertették.

  
   A világ első száz invazív (tájidegen, agresszíven és nagy tömegben terjedő), kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA). Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem értékes gyógynövénynek tekintve a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák.
   A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon. A parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait ennek ellenére eddig senki sem vizsgálta. Ezt felismerve az SZTE Gyógyszerésztudományi, illetve az Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amely során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben.
   A vizsgálatsorozatban tapasztalt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. A szegedi kutatók szerint a vizsgálatok azt nem bizonyítják, hogy a parlagfű állatkísérletekben észlelt mérgező hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak. Ezért a parlagfű emberi fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok ezt nem támasztják alá.