Mindannyian ismerünk olyan embereket (ha nem éppen mi magunk vagyunk ilyenek) akik mindig és mindenért aggódnak. Akik másként élik meg a világot, úgy vélik, hogy az aggodalmaskodó embereknek nagyon rossz, hiszen egyetlen nyugodt percük sem lehet, ráadásul rámennek mások idegeire is.

   Egy amerikai pszichológus szerint az állandó aggodalmaskodás nem is olyan rossz az egészségnek, mint ahogy elsőre tűnik. Sőt, motivációs tényezőként is hathat, annak ellenére, hogy a sokéves kutatások azt mutatják, az aggódás gyengíti a szervezetet – írta az Origo.hu. De a helyzet nem ilyen egyszerű.
   Ahogy a hírportál írásában olvasható, Kate Sweeny, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint, azzal ha valaki mindig a legrosszabb eshetőségre készül, védett marad, amikor mégsem történik meg az, amitől tartott. Ez lehetővé teszi, hogy pozitív maradjon, sőt még motiválja is őt.
   A professzor úgy véli, hogy minden negatív híresztelés ellenére, nem minden aggódás káros vagy haszontalan. Vannak motivációs előnyei és emocionális pufferként működik. Az aggodalom képes mozgósítani megelőző erőfeszítéseket, azért, hogy negatív események esetén összegyűjthetők legyenek az előre gyártott válaszreakciók.
   A Social and Personality Psychology Compass című folyóiratban megjelent cikkében Sweeny három lehetséges magyarázatot vet fel az aggodalom motiváló hatására. Az emberek érzelmeiket bevonva hoznak döntéseket, és az aggodalom jelzésként szolgál arra, hogy a helyzet komoly, vagy előtérben tart egy stresszort (élettani vagy érzelmi stresszt kiváltó tényezőt) amely arra készteti, hogy tegyen valamit az ellen, ami zavarja, míg a harmadik ok az lehet, hogy az aggodalom által keltett kellemetlen érzés arra ösztönzi az embereket, hogy megtalálják a módját aggodalmuk csökkentésére.
   Sweeny a cikkében a biztonsági öv használatához hasonlítja az aggódást, úgy értelmezve, hogy egészségi szempontból mindkettő megelőző hatású. Felhozta példának, hogy egy korábbi tanulmány szerint a túlzott aggodalmaskodók nagyobb valószínűséggel használnak napvédőt, illetve egy másik tanulmány kimutatta, hogy a mellráktól félő nők gyakrabban végeznek önvizsgálatot.
   Mindezek ellenére az aggódás káros hatásairól rengeteg cikk született eddig. Norvég kutatók például 7000 fős vizsgálatukkal alátámasztották a mondást, hogy az aggódás szó szerint öl. Az egészségükért túlzottan aggódó és alaptalan betegségeket beképzelő hipochonderek például állandóan magas készültségi állapotban tartják a szervezetüket azzal, hogy folyamatosan kutatják a betegségek jeleit. Emiatt sokkal nagyobb náluk a halálos szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata – derül ki az Origo.hu összeállításából.