A kék nem éppen a divat színe az állatoknál

keknyelv betegsegMég nem is jutottunk túl a madárinfluenza okozta sokkon és hatalmas káron, máris egy újabb betegség fenyegeti haszonállatainkat, mégpedig a kéknyelv-betegség.

   A betegség Afrika déli részén ősidők óta honos. Erre utal a kór neve is: Bluetongue (kéknyelv), a bennszülött juhok között azonban nem okozott számottevő veszteségeket. 1876 után, amikor a betegség iránt nagyon fogékony merinói juhokat betelepítették Afrikába, megváltozott a helyzet.
   A betegséget először Dél-Afrikában európai eredetű merinói juhokon észlelték, innen terjedt át a kór több kelet- és észak-afrikai országba, majd megállapították Ázsia számos országában, Ausztráliában és az USA-ban is. Közel-keletről időnként behurcolják a görög szigetekre.
   Az elmúlt évtizedekben szinte egész Nyugat-Európán végigsöpört a fertőzés. Az európai országok közül Portugália, Spanyolország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Dánia, Csehország, Olaszország és Svájc, a napokban pedig Svédország is fertőződött a kéknyelv betegség vírusával.
   Miután hazánkat is érinti, állami támogatást kaphatnak állományuk beoltásához az állattartók a kéknyelv-betegség megelőzése érdekében, ahol pedig már felbukkant a betegség, ott kötelező a vakcinázás, hogy a többi állat ne fertőződjön, ennek költségét az állam állja.
   Ez derült ki a Nemzeti Élemiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi elnökhelyettesének sajtótájékoztatóján, kedden. Nemes Imre hangsúlyozta, hogy a kéknyelv-betegség bejelentési kötelezettség alá esik, ezért az állattartóknak kötelező értesíteniük az illetékes hatóságot vagy az állatorvost, ha észreveszik a kór jeleit: a fertőződés után két héttel az állatok étvágytalanok lesznek, és nem mozognak, nyálzanak, könnyeznek, nyelvük megduzzad.
   A betegség csak nagyon ritkán jár az állatok elhullásával és nincs szükség a fertőzött állomány leölésére sem. A betegség emberre nem veszélyes, mivel csak a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és a vadon élő kérődző állatokat támadja meg, de a meleg beköszöntével a kórt terjesztő törpeszúnyogok egyre aktívabbak.