Megdöbbentően sokan vannak Magyarországon, akik előbbre valónak tartják anyagi biztonságukat, mint a szabadságukat. Talán ennek köszönhető, hogy a jelenlegi kormányfő akadály nélkül és játszi könnyedséggel bonthatta le a rövid életű hazai demokráciát.

   Magyarország bukott a legtöbbet a demokrácia terén az elmúlt évtizedben és Közép-Európában Magyarország áll a legközelebb a tekintélyelvű társadalmi berendezkedéshez – derül ki a Freedom House legfrissebb jelentéséből.
   Ahogy a Nations in Transit 2017 című jelentésből is kiderül, a balti államok, továbbá Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia konszolidált demokráciák, annak ellenére, hogy a cseheken, litvánokon és észteken kívül mindegyik országban romlott a helyzet. A legtöbbet sajnálatos módon hazánk rontott, a jelentés szerint a demokratikust jelentő 1-től az autoriter minősítést adó 7-ig terjedő skálán a 2008-as 2,14-ről 3,54-re romlott a rendszer.
   A jelentés 22 éve jelenik meg, 29 olyan országot vizsgálnak benne, melyek a kilencvenes években valamennyien diktatúrákból demokratikus átmenet felé tartó államok voltak. A tanulmányozott hét területből Magyarország esetében ötnél állapított meg visszaesést tavaly a Freedom House. Romlott a magyar állam teljesítménye a választási folyamatok, a civil társadalom, a független média, a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Két vizsgált területen, az önkormányzati kormányzás és az igazságszolgáltatás esetében nem történt változás 2015-höz képest. Magyarországon a sajtó szabadságát, a korrupció mértékét és a kormány működését illetően a legsúlyosabb a helyzet.
   A minősítés szerint egyértelműen autoriter rezsimek egyelőre csak a volt Szovjetunió területén működnek, Közép-Ázsiában, Oroszországban, Belaruszban, Azerbajdzsánban és Örményországban, míg, Grúziában, Ukrajnában, Moldovában inkább a tekintélyelvűségből kifelé tartó, átmeneti rendszerek működnek.