Az utóbbi években mind több szó esik a D-vitamin fontosságáról, a téli időszakban bekövetkező hiányáról és arról, hogy e vitamin hiánya hányféle betegség kockázatát rejti magában. Azt szinte mindenki tudja, hogy a napsugarak hatására D-vitamin képződik az emberi szervezetben.
Az persze már közel sem mindegy, hogy mindehhez mennyi időt kell napon töltenie az embernek. Spanyol kutatók kiszámolták, hogy a szükséges D-vitamin mennyiségének eléréséhez tavasszal és nyáron elegendő 10-20 perc napozás, de télen legalább két óra szükséges hozzá.
Annak ellenére, hogy Spanyolországban magas a napfényes órák száma, a spanyol népesség különböző csoportjaiban magas a D-vitaminhiány, amely számos betegség kockázatát hordozza felnőttek esetében – mondta María Antonia Serrano, a tanulmány vezető szerzője. A Valenciai Egyetem napsugárzás-kutató csoportja a Science of the Total Environment folyóiratban ismertette tanulmányának eredményeit.
Mivel nagyon kevés élelmiszer tartalmazza ezt a vitamint, a szervezet számára a fő forrást a napsugárzás eredményeként a bőrben végbemenő szintézis jelenti. Serrano és kollégái megbecsülték azt az időt, amely az ajánlott mennyiség, vagyis napi ezer NE (nemzetközi egység) D-vitamin beviteléhez szükséges olyan térségben, mint Valencia városa, ahol egész évben magas a napfényes órák száma.
A kutatók elemezték az ultraibolya sugárzást dél körül minden évszak egy-egy hónapján át 2003 és 2010 között. A kapott adatok alapján kiszámolták a bőrvörösséget okozó időtartamot. Kimutatták, hogy júliusban a III-as bőrtípusú embereknek, amelyekhez a spanyolok többsége tartozik, nem szabad 29 percnél többet a napon tölteniük, ha el akarják kerülni a bőrvörösséget. Januárban azonban akár 150 percig is napon lehetnek.
Hasonlóan számolták ki az ajánlott D-vitaminmennyiség megszerzéséhez szükséges időt is. Januárban, amikor csak a test 10 százalékát éri napsugárzás, mintegy 130 percre van szükség a napi D-vitaminmennyiséghez való hozzájutáshoz. Áprilisban és júliusban, amikor a test 25 százalékát éri napfény, elegendő körülbelül 10 perc, októberben 30 perc. Ezek az adatok a szerint változnak, hogy valakinek világosabb-e vagy sötétebb a bőre– idézte Serranót az Eurekalert tudományos hírportál.
Dr. Fitzpatrick, a Harvard orvosi karának bőrgyógyásza megalkotta a bőrtípus szerinti besorolását az ibolyántúli sugárzás elviselésének tükrében. E szerint az I-es bőrtípus a nagyon fehér vagy szeplős bőr, amely mindig leég, II-es a fehér bőr, amely általában leég, a III-as a fehéres vagy enyhén kreolos bőr, amely néha leég. A IV. bőrtípus a középbarna bőr, ez ritkán ég le, az V-ös a barna vagy kreolos bőr, amely nagyon ritkán ég le, míg a VI-os a fekete, ez sohasem ég le.