Európában évente közel félmillió új vastag- és végbélrákos beteget diagnosztizálnak az orvosok, ez a megbetegedés a második leggyakoribb halálok a kontinensen. Megfelelő szűréssel és kezeléssel évente több mint százezer ember élete lenne megmenthető.

   Sokan az öröklésnek, mások a helytelen táplálkozásnak, a mozgásszegény életmódnak tulajdonítják a rengeteg megbetegedést. Spanyol onkológusok kimutatták, hogy az életmód nagyobb hatással van a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatára, mint a genetika.

   Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a kolorektális, vagy a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázati modelljét.
   A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban 10 106 résztvevő genetikai és életmódbeli adatait használták fel. A résztvevőket kikérdezték az összes kockázati tényezőről, mint például az étrend, a testmozgás, a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, és a rákbetegség előfordulásáról a családban. Rákbetegek egy 1336 fős alcsoportjában és egy 2744 fős kontrollcsoportban vérvizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák a genetikai hajlamot a vastag- és végbélrák kialakulására.
   Az adatokat egybevetve állapították meg a szakemberek, hogy az életmód nagyobb hatással van a bélrák kialakulására, mint a genetika. Azt is kiszámolták, hogy ha az egyén változtat a kockázatos életmódon, például ha egészséges testsúlyt ér el azzal négy genetikai kockázati allélt (gének változatai) ellensúlyozhat.
   Gemma Ibánez, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy ez felfedezés fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a genetikával ellentétben az életmód módosítható, hiszen a genetikai hajlamot szüleinktől örököljük. Lényegében a kutatók által azonosított kockázati tényezők megegyeznek az európai rákkutatók több mint 10 éve kidolgozott javaslataival a rák kockázatának csökkentésére – olvasható a Eurekalert tudományos hírportálon.