Szombatig tizenhat halálos áldozata volt már a Romániában kitört kanyarójárványnak, sok a kanyarós beteg Erdélyben és sajnos már hazánkban is felütötte fejét a veszélyes kór. Mindez eredménye annak, hogy sokan kampányoltak a szomszédos országban a védőoltás szükségessége ellen.

   A kanyaró (morbilli) az egész világon elterjedt, igen ragályos betegség, amely ellen az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak – írta az MTI.

   Ahogy a Házipatika.com írásában olvasható, a fertőzésnek kitett fogékony emberek közül csaknem mindenki megkapja a betegséget. Egy-egy járvány alatt a gyermekközösségekben a betegségen át nem esett, fertőzésnek kitett gyermekek több mint 90%-a megbetegszik. Védőoltás nélkül a népesség nagy része 5-10 éves életkorban átesik a betegségen.
   A kanyaró hazánkban is egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fertőző betegségeinek. Amióta minden gyermek számára kötelező a morbilli elleni védőoltás, ez a betegség is szinte teljesen eltűnt Magyarországon, ahogy más fejlett országokban is, ahol a védőoltás elterjedt, csak elszórt kanyarós esetekkel lehet találkozni.
   A betegség kórokozója a paramyxovírusok családjába tartozó RNS-vírus, amely egy-másfél nap alatt szobahőmérsékleten is elveszti fertőzőképességét. Elsősorban közvetlen cseppfertőzéssel terjed, de zárt légtérben a légáram a kórokozókat tartalmazó nyálcseppecskéket, porszemeket tovasodorja, így nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők, hanem a távolabb tartózkodó fogékonyak is megfertőződhetnek. A vírus a légutakon, esetleg a szem kötőhártyáján keresztül kerül a szervezetbe, majd a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban szaporodik.
   Klasszikus formájában a kanyaró egy 9-11 napos lappangási időszakkal kezdődik. Ennek második felében bágyadtság, levertség, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés mutatkozik. Az ezt követő 4-5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok, garat vérbő, ezért piros színű. Magas láz kíséretében köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A bőrkiütés általában a 14. napon jelenik meg, a fül mögött és a halántékon kezdődik, majd rövidesen az arcon is láthatóvá válnak a lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek, melyek a duzzadt bőrből kissé kiemelkednek. 2-3 nap alatt lefelé terjedve ellepik az egész testet. A kanyaró nem okoz maradandó hegképződést.
   A láz a kiütéses szakban végig magas marad, és általában az elhalványodással együtt hirtelen szűnik meg. A betegség lefolyása természetesen eltérhet az eddig leírt klasszikus menettől és kialakulhatnak szövődményei, amelyek egy részét maga a kanyaróvírus okozza. Ezek közé tartozik az agyvelőgyulladás, amely a betegség legsúlyosabb szövődménye, valamint az egyéb, ritkán megjelenő idegrendszeri kórképek, de többek között szívizomgyulladást is okozhatnak a baktériumok.
   Magyarországon a kanyaró elleni védőoltás a kötelező oltások közé tartozik. Trivalens, azaz háromkomponensű oltást alkalmaznak, amellyel egyidejűleg immunizálnak a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen. Az oltóanyag, a morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina a három kórokozót élő, gyengített változatban tartalmazza. Magyarországon a 15. hónapot betöltött kisgyerekek oltandók. Emlékeztető oltást a 11 évesek kapják meg az általános iskola 6. osztályában. Elmaradt oltás bármely életkorban pótolható – írta a Házipatika.com.