Az idei télnek örülhettek az évszak szerelmesei, mert hóban, fagyban, jégben nem volt hiány.
Február vége felé azonban az emberek többsége már a tavaszi langyos napsütést, madárcsicsergést és az enyhe szellőt várja. A csillagászati tavasz várat még magára, a meteorológiai azonban pár nap múlva megérkezik.
A mérsékelt égöv négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszakra osztható. A csillagászok a Nap látszólagos mozgása alapján határozzák meg az évszakok kezdetét. A csillagászati tavasz kezdetét a tavaszi napéjegyenlőség időpontja jelöli, vagyis amikor a Nap közvetlenül az egyenlítő felett delel. Ez a tavaszpont azonban nem feltétlenül a tavasz első napja. Az ember azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg. 
Hazánkban március 1-jétől számoljuk a meteorológiai tavasz kezdetét, a kínaiak viszont a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől, 4-től vagy 5-től.
Március hónap a nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indították. A népi kalendárium pedig Böjtmás havának nevezi. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja, mert a nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik.
A jó idő, a lágyan simogató napsugár minden korosztályt kicsalogat a szabadba, megkezdődnek a kerti munkálatok, de megjelennek a kirándulók, kerékpárosok, motorosok is. Tegyünk így mi is, s a csalogató napsugárnak ne álljunk ellent, hanem mozduljunk ki!