A hangyákkal meglehetősen furcsa a viszonyunk. Csodáljuk szervezettségüket, életképességüket, ugyanakkor fel vagyunk háborodva, ha a lakásunkban is megjelennek és ellepik ételünket, lakóhelyünket. Nemrégiben kiderült, hogy a hangyák nagyon is jól tudják, hol vannak.

   Egy tudományos kutatás szerint a hangyák sokkal ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk volna. A kutatók kísérletekkel igazolták, hogy a hangyák figyelik a nap állását, és azt a környezet vizuális információival összekapcsolva maradnak meg a helyes úton céljuk felé haladva – ismertette a tanulmányt a BBC News.

   Antione Wystrach, az Edinburgh-i Egyetem és a párizsi CNRS kutatója szerint a legfontosabb felfedezésük az, hogy a hangyák függetleníteni tudják az úti céljukat a testhelyzetüktől. Tartani tudják az útirányt az aktuális testhelyzetüktől függetlenül.
   A hangyák tájékozódó képességükkel kitűnnek a rovarok közül. Nagy kolóniákban élnek, hosszú utakat tesznek meg, hogy élelmet szerezzenek, és azt visszavigyék a fészkükbe. Gyakran nagy távolságokról vonszolják a táplálékot a hangyabolyig. A tudósok szerint kis méretük ellenére a hangyák agya meglepően kifinomult, az irányok meghatározásában sokkal ügyesebbek a korábban feltételezetteknél, és a különböző információkat képesek beépíteni a tájékozódásukba. A kutatásban részt vevő angol és francia tudósok a sivatagi hangyák viselkedését tanulmányozva jutottak az új felismerésre, amelyet a Current Biology folyóiratban publikáltak.
   A kísérletek alatt megfigyelték, hogy a kis állatok napról tájékozódva tartották az útirányt. Viszont ha egy tükörrel megzavarták őket, letértek a helyes útról. Mikor terhükkel visszaindultak a hangyaboly felé, hátrálva haladtak, a súlyt maguk után vonszolva. Ezért időnként megálltak és körülnéztek, hogy ellenőrizzék a helyes irányt. A kutatók szerint megfigyelésük hasznára lehet a robotokat irányító algoritmusok megírásában.
   Barbara Webb, az Ediburgh-i Egytem informatikai karának kutatója a hangyák navigálását az önvezető autókéhoz hasonlította. Ahogy elmondta, a rovarok agya kisebb, mint egy gombostű feje, mégis bonyolult körülmények között, például hátrafelé haladva is sikeresen tájékozódnak.