Sokat lehet olvasni arról, hogy fogy a magyar, már messze nem vagyunk tízmilliónyian, de nem csak mifelénk kevés a születendő gyerek, úgy tűnik, a fejlett világra, különösen Európára igaz, hogy nem akarnak szülni a nők.

   Egyre kevesebb nő szül Európában, és különösen sok a gyermektelen a kontinens déli részén egy új francia tanulmány szerint. Az 1970-es években született nők több mint egyötöde gyermek nélküli maradhat Dél-Európában, szemben az észak-európai 15 és a nyugat-európai 18 százalékkal – írta az MTI.

   A francia Demográfiai Kutatások Intézete szakemberei által készített tanulmány szerzői a jelenség okai között a bizonytalan munkaerőpiacot és a családarát munkahelyek hiányát nevezték meg fő okként.
Európában a gyermektelen nők aránya átlagosan 14 százalék. A legszembetűnőbb a gyermektelenek arányának emelkedése Dél-Európában. Az    1970-es évek elején születettek körében Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban ez az arány meghaladja a 20 százalékot. Az 1968-ban született nők körében Nyugat-Európa országai közül Ausztriában, Németországban és Svájcban a legmagasabb, 20 százalék körüli az arány.
   Bulgáriában, Csehországban és Oroszországban magasabb a születések aránya, mint a többi kelet- és közép-európai államban 1989-90 óta. Ezekben az országokban csupán a nők 8 százaléka gyermek nélküli – mutatták ki a szerzők.
   A tanulmány készítői emlékeztetnek arra, hogy korábban, a 20. század első felében született nők mintegy 17-25 százalékának nem volt gyermeke. Ebben olyan tényezők játszottak közre, mint a házasulandó férfiak nagyarányú halála az első világháborúban, a fiatal férfiak kivándorlása a szegény országokból és a nagy világgazdasági válság hatásai. Azóta az európai gyermektelenség tendenciája U-alakú görbét mutat: a legalacsonyabb az 1930-1940-es években születettek – a baby-boom nemzedék szülei – körében volt, aki élvezhették a második világháború utáni fellendülés előnyeit, köztük az alacsony munkanélküliséget és a jóléti rendszer bőkezűségét.
Kelet-Európában ez a tendencia tovább tartott, mint nyugaton, ehhez hozzájárult a fogamzásgátlók hiánya is, amelyek jóval korábban elérhetővé váltak a nyugat-európai országokban.
   A gyermektelenséget előidéző okok között sorolják fel a szerzők a megbízható fogamzásgátlók meglétét, az egyre későbbi házasságra, tartós párkapcsolatra lépést és gyermekvállalást, a családok törékenységének növekedését, a gondozók hiányát, az általános gazdasági bizonytalanságot és a törékeny munkaerőpiacot. Fontos tényezőnek nevezték továbbá a magas munkanélküliséget, a nem megfelelő családpolitikát, a nemek közötti aránytalan munkamegosztást a házimunkában és a gyermekgondozásban.