Már jóval előttünk a Földön éltek és nagy az esély rá, hogy amikor az emberiség már emlék sem lesz, a hangyák még mindig vígan élnek majd a bolygónkon. Életképességüket egy új kutatás is bizonyította.

   A megfelelő eszközt igyekeznek kiválasztani a folyékony táplálék elszállításához két hangyafaj egyedei a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kísérletei szerint, amelyek eredményeiről az Animal Behaviour című folyóirat januári számában számoltak be.
   Maák István, az SZTE ökológiai tanszékének munkatársa az MTI-nek elmondta, kollégája Lőrinczi Gábor egy terepi vizsgálat során figyelte meg az Aphaenogaster subterranea elnevezésű hangyafaj eszközhasználatát, amelyet már rokon fajoknál mások is leírtak. A Magyarországon például Veszprém és a Balaton környékén előforduló hangyák homokszemcséket, tűleveleket, levéldarabokat, fatörmeléket használnak a folyékony táplálék szállításához.
   A szegedi kutatók laboratóriumi vizsgálatsorozatot terveztek különböző eszközök alkalmazásával, hogy a zavaró környezeti változók hatásait kizárják. A kísérletek során a természetben előforduló anyagok mellett szivacsot is fölkínáltak a hangyáknak, mivel feltételezéseik szerint a jó nedvszívó képesség mellett az állatok az eszköz súlya alapján döntenek arról, mit használjanak a szállításhoz.
   Ahogy egy konferencián kiderült, Párizsban Patrizia d'Ettorre vezetésével egy másik Aphaenogaster fajjal már folynak hasonló vizsgálatok, így a szakemberek összekapcsolták a két kísérletsorozatot.
   A kutatók arra jutottak, a hangyák külön döntenek arról, milyen eszközöket mártsanak a táplálékba, illetve onnan melyeket szállítsák tovább a fészekbe. A kísérletek során különböző mértékben felhígított mézet kínáltak fel a rovaroknak, amelyek a táplálék viszkozitása alapján választottak szállítóeszközt, mégpedig azt, amelyik könnyebben kezelhető. A természetben leggyakrabban használt homokrögök ugyanis belesüllyednek a hígabb táplálékba, ezek kiemelése komoly erőfeszítést igényel, a szivacsdarabok azonban úsznak a felszínen, így könnyebb elcipelni azokat.
   Maák István elmondta, a kutatások folytatódnak, szegedi kollégáival a jelenség ökológiai oldalát vizsgálja a jövőben, a francia szakemberek pedig a hangyák viselkedésére kíváncsiak elsősorban.