Sokan, akik kiemelten figyelnek az egészségükre és a pénztárcájuk is megengedi, biotermékeket fogyasztanak. A valódi biotermékek ellenőrzött körülmények között termelt, előállított, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaznak.

   Ugyanakkor még ma is tartja magát az a nézet, hogy bio növény az, amelyet éjjel permeteznek... Pedig a kórokozókkal szemben lehet olyan természetes eredetű az ökológiagazdálkodásban is engedélyezett szerekkel védekezni, amelyek nem szívódnak fel a növényekben és vízzel könnyen lemoshatók.

   Ahogy a Magyar Nemzet Online írta, a vásárlók jelentős része úgy gondolja, hogy ami természetes és elkészítéséhez nem használtak vegyi anyagokat, az csak jó lehet az egészségünknek és a bolygónknak is. Ugyanakkor könnyedén előfordulhat, hogy a bioélelmiszerek egészségtelenebbek, és környezetkárosítóbbak, mint a más termékek.
   A napilap cikke szerint az erőművi villamosenergia-termelés után az élelmiszertermelés a második legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó iparág a világon, ráadásul a modern mezőgazdaság rengeteg vegyszert, műtrágyát, növényvédő szert és gépi munkát igényel.
   Az ezekkel szemben álló termelési irányzat a másfelé organikusnak mifelénk bionak nevezett élelmiszertermelés, amelynek lényege, hogy a termékek előállításához nem használnak vegyszereket.
   Tudományos vizsgálatok mutatták ki, hogy a biofarmokon átlagosan harminc százalékkal több állat- és növényfaj él, mint az intenzív műveléssel gondozott ültetvényeken. Ugyanakkor – mutat rá az Oxfordi Egyetem egyik botanikusa a New Scientist hasábjain – ezek az eredmények félrevezetők lehetnek, ugyanis főként Európában készítették a vizsgálatokat. Holott a biotermelés nagy része a banán- és kakaóültetvényeken, vagyis a trópusokon folyik, ahol kevés vizsgálatot végeznek.
   A biogazdaságok termésátlagai alacsonyabbak, mint az intenzív farmoké. A trópusokon ezért több természetes növényzetet, például esőerdőt irtanak ki, hogy a helyükön biogazdaságokat létesítsenek, mint ha intenzíven gazdálkodnának. Azt pedig szükségtelen részletezni, hogy az erdőirtás milyen káros az egész föld éghajlatára.
   Egy másik összefoglaló tanulmányhoz az Oxfordi Egyetem és a Cambridge-i Egyetem kutatói több száz tudományos közleményt vizsgáltak meg, amelyek ugyancsak a biogazdálkodás ökológiai jelentőségével foglalkoztak. Az eredmények összevetéséből az jött ki, hogy a biofarmok valóban előnyösebb ökológiai hatásokkal bírnak, ha a megművelt területre vonatkoztatjuk a mért értékeket. A biogazdaságok talajának általában magasabb a szervesanyag-tartalma, kevesebb tápanyagot veszít a termelés folyamán. Ezek a különbségek azonban alkalmanként a fordítottjukra változtak, amikor nem a területre vonatkoztatták az ökológiai lábnyomot, hanem a termelt termékek mennyiségére. Tehát bár egyhektárnyi biogazdálkodás kevesebb tehertételt jelent a környezetre, mint ugyanekkora területű szokványos farm, a bio termésátlaga annyival kevesebb, hogy ugyanannyi élelmiszer előállítása már nagyobb szennyezéssel – például nagyobb szén-dioxid-kibocsátással – is járhat.
   A tudományos adatok ellentmondóak a biogazdálkodás egészségi és környezeti előnyeit, vagy hátrányait nézve. A New Scientist szerzője még messzebb ment, amikor cikke címében ezt írta: „Ne vegyen több bioélelmiszert, ha tényleg meg akarja menteni a Földet”. Ha pedig valaki mindenképpen bioélelmiszereket akar fogyasztani, érdemes szem előtt tartania a tényt, valójában nem bizonyosodott be, hogy a bio jobb lenne bármilyen tekintetben is, mint a műtrágyázott, növényvédő szerekkel kezelt társa – derül ki az MNO.hu összeállításából.