Ha valaki egy erősen szeles napon sétál a parkban, vagy földes, füves területen, tapasztalhatja, hogy a szél milyen sok homokot, földet hord a szemébe. Talán csak kevesek gondolnak ilyenkor abba, hogy vajon ekkor hány tonnányi föld változtat helyet. Most kiderült, hogy nem csak a szél, de az ember tevékenysége is fogyasztja a talajt.

   Az európai termőföldeket sokféle veszély fenyegeti. Néhány tudós, talajkutatók, talajbiológusok, agrármérnökök a dolgok mélyére ásott, hogy megértse ezeket a veszélyeket, és jobb megoldásokat találjon – írta az Euronews.com.

   Oihane Fernandez Ugalde agrármérnök elmondta a hírportál munkatársának, hogy 25 000 talajmintát gyűjtöttek be és ezek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait elemezik. A mintákat talajtípus, művelési mód, időjárási viszonyok alapján gyűjtötték.
   Az eső, a rossz mezőgazdasági művelési módszerek és a felszín alakja miatt évente és hektáronként 2,4 tonna termőtalaj tűnik Európa felszínéről. Panos Panagos erózió-szakértő szerint tudnak tanácsot adni mindazoknak, akiket ez érint. Nem egyszerű persze, mert csökkenteni kell a művelést, aratás után a zöldtrágyát a földön kellene hagyni, és azt is tanácsolják, hogy a táblák szélén hagyjanak műveletlenül zöld, füves sáv sávokat.
   A közös európai kutatóközpont szakemberei aprólékosan értelmezik, hogy mi történik a lábunk alatt, így az Európai Unió jobb szabályokat tud hozni a hosszú távú talajműveléssel kapcsolatban. Arwyn Jones talajszakértő szerint a legtöbben élelemforrásként tekintenek a földre, mert például a kalóriafogyasztásunk 99,9 százaléka mezőgazdasági eredetű. De a talajnak más funkciói is vannak, például tisztítja a vizet, csökkentik az áradások erejét, visszafogják a klímaváltozást, mert megkötik a szén-dioxidot, és a levegő szennyeződéseit is szűrik.
   Ezekhez azonban a talajnak jó állapotban kell lennie, ennek jó mérője, hogy hány faj él rajta. Ezért a kutatók más talajtípusokból is vesznek mintákat, hogy biológiai tulajdonságaikat is felmérhessék. Alberto Orgiazzi, talajbiológus elmondta, hogy számításaik szerint egy hektáron körülbelül öt tonna élőlény található, ez körülbelül 100 birka tömege. A talajból kiemelt DNS-láncok olvasásával megérthetik a kutatók, hogy milyen élőlényekhez kapcsolódik a talaj, és pontosan meg tudják ezeket a fajokat határozni.
   Az azokból, amelyeket a talpunk alatt lévő talaj titkaiból szereznek a kutatók térképek, interaktív adatbázisok, döntés-előkészítő anyagok és társadalmi tájékoztató kampányok készülnek – derül ki az Euronews.com írásából.