Mindannyian érezzük az időjárás furcsaságain keresztül mindazokat a változásokat, amelyeket az emberiség a létével, környezetpusztító tevékenységével okoz a Föld korábbi megszokott működésében. Sajnos a magyar embereket a kívántnál kevésbé érdekli a környezettudatosság.

   Az elmúlt hat évben jelentősen csökkent a városban élő felnőtt magyar lakosság érdeklődése és érzékenysége a helyi, valamint a globális fenntarthatósági problémák iránt – derül ki a WWF Magyarország szeptemberi közvélemény-kutatásából, amely egy 500 fős reprezentatív minta megkérdezése alapján készült.
   A válaszok alapján továbbra is az ivóvizek és a természet védelme érdekli leginkább a 18 és 59 év közöttieket, de a klímaváltozásért kevesebben aggódnak, mint 2010-ben – olvasható a Természetvédelmi Világalap idén 25 éves magyar szervezete MTI-hez elküldött közleményében, amely szerint még inkább elgondolkodtató a helyzet, ha a válaszadókat környezettudatossági szemszögből elkülönítik.
   A lakosság jelentős része, 42 százaléka ugyanis csupán mérsékelt érdeklődést mutat a fenntartható fejlődés iránt, és szociális érzékenysége is alacsony. Ehhez képest a lakosság alig 16 százaléka vallja, hogy aktívan foglalkoztatja a természet- és környezetvédelem, és mutat jelentősebb szociális érzékenységet. Az állatvédelem iránt további 21 százalék érdeklődik, a fennmaradó 21 százalékot viszont hidegen hagyják a zöld témák.
   A WWF Magyarország szerint mindamellett bizakodásra adhat okot, hogy 2010-hez képest a lakosság ma inkább fogékony a mindennapi rutinba könnyen illeszthető környezettudatos tettekre, mint például a takarékoskodás a vízzel, vagy az újrahasznosítás, és emelkedett a hajlandóság a helyi előállítású termékek előnyben részesítésére is. Ugyanakkor a civil szervezetek támogatása, valamint az úgy nevezett méltányos kereskedelemből (Fair trade) származó termékek iránti érdeklődés továbbra is alacsony – olvasható a közleményben.