Agyunk képes szelektálni a külvilág ingerei alapján, vagyis nem biztos, hogy hisz a szemünk által küldött információknak. Azt fogja választani, amely legjobban beleillik az előzetes tapasztalataink alapján felállított elvárásainkba a valóságtól függetlenül.

   A Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjában működő Lendület-kutatócsoport vezetője és szerzőtársai merőben újszerű elméletet alkottak az érzékelt ingerek agyi feldolgozásáról – írta a Magyar Nemzet Online.
   Ahogy a napilap online kiadásában olvasható, pár éve rájött valaki, hogy a focipályákon a még nagyobb haszon érdekében a reklámokat sokkal közelebb lehet vinni a pályához, a nézők számára kikerülhetetlenebbé lehet tenni. Ennek érdekében reklámtáblákat helyeztek el a kapuk két oldalán, alig egy méterre az alapvonal mögött. De mielőtt bárki is a tévé által közvetített meccset nézve úgy gondolná, hogy ez balesetveszélyes a játékosok számára, kiderül, a függőlegesnek tűnő táblák akkor sem dőlnek el, amikor a labdarúgók látszólag beléjük ütköznek. E hirdetések ugyanis csak a fűre fektetett vásznak, amelyek ábráit úgy tervezték, hogy a tévékamera szemszögéből háromdimenziós felületnek tűnjenek.
   A legnagyobb meglepetés csak ezután következik. Ugyanis a következő alkalommal, amikor egy másik játékos megint rálép e táblákra, újra ugyanúgy meglepődünk, és valahogy nem tudjuk hova tenni a látványt. Hiába tudjuk, hogy a tábla csak illúzió, agyunk továbbra is térbeli tárgyként értelmezi, és a látott jelenetet az elvárásai megsértéseként fogja föl.
   Ennek a jelenségnek a neurobiológiai hátterére dolgoztak ki átfogó elméletet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai, Orbán Gergő és szerzőtársai. Az elméletet részletező tanulmányukat a világ egyik vezető idegtudományi szakfolyóiratában, a Neuronban publikálták.
   Orbán Gergő a napilapnak elmondta: átvizsgálták a tudományterületen született vizsgálatok eredményeit, és igyekeztek olyan modellt alkotni, amely összességében magyarázza azokat a jelenségeket, melyeket az egymástól független kísérletekben feltártak. Számos tanulmány leírta, hogy a különféle ingerek hatására nemcsak az idegsejtek aktivitása különbözik, de más és más lesz az idegsejtek aktivitásának variabilitása. Ha egy ingert megismételve más aktivitást mértek egy kísérletben, azt a korábbi elméletek zajként, tehát afféle működési hibaként értelmezték. A kutatók szerint azonban a zaj mértéke nagyon fontos információtartalommal bír az ingerek felsőbb szintű agyi értelmezése számára. A magyar kutatók elmélete szerint a zaj is hozzájárul ahhoz, hogy jól működjön az agy – derül ki a Magyar Nemzet Online írásból.