Borzasztó lehet, amikor valakinek az egészségi állapota odáig romlik, hogy valamilyen ok miatt le kell vágni egy végtagját. Különösen elkeserítő ez az állapot akkor, ha lenne megoldás, megfelelő eljárás az amputáció elkerülésére, de azzal mégsem élhet a beteg.

   Az amputációk száma Magyarországon kiemelkedően magas, közel háromszorosa más EU országok adataihoz képest. Ráadásul a hazai érsebészet is válságos állapotba került, sok a kivándorló, és kevés az utánpótlás – írta a Házipatika.com.
   Az egészségügyi szakportál írása szerint az utóbbi években egyik kormányzat alatt sem sikerült alapvető javulást elérni az érsebészet állami egészségügyi finanszírozásában. A rekonstrukciós érműtétekért a kórházak általában nem kapnak annyi finanszírozást, amennyibe a beavatkozás kerül. A legjellemzőbb adat, hogy egy combközépi amputációért többet fizet a biztosító, mint a végtag megmentését célzó, az elzáródott verőeret áthidaló műér beültetéséért vagy saját érből elkészített áthidalás elvégzéséért.
   Az idén augusztus 1-én megjelent új HBCS (homogén betegségcsoportok) finanszírozás nem vette figyelembe az érsebészeti-angiológiai, és a radiológiai szakmai közösség elmúlt években beadott javaslatait. Ennek következtében továbbra sem várható javulás, az intézmények nem érdekeltek gazdaságilag az érbetegek ellátásában – írta a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének Érsebészet szekciója.
   Magyarországon a vezető halálokok között a keringési rendszer betegségei állnak, ez felelős a halálozások feléért. A magas halálozáson kívül az előrehaladott érelmeszesedés az életminőséget, ezzel együtt a munkaképességet rontja, jelentős terhelést jelentve a családok és a társadalom számára egyaránt. Az alsó végtagi érszűkület a járástávolság csökkenésével, majd a folyamat előrehaladásakor nyugalmi fájdalommal, a vérhiányos állapotból kialakuló szövetelhalással járhat.
   Annak érdekében, hogy a szövetelhalás miatt felszabaduló káros anyagok, a folyamatos gyulladás okozta keringési megterhelés ne okozza a beteg halálát, végül amputációra lehet szükség. Az alsó végtagi amputáció szintjének megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy olyan helyen történjen a műtét, ahol a sebgyógyuláshoz megfelelő vérellátás van. Ha ez a szakasz a lábszáron, közvetlenül a térd alatt van, vagy a combon, akkor major (nagy) amputációról beszélünk. Ezekben az esetekben a beteg életminősége, életkilátásai lényegesen rosszabbak, rehabilitációjuk nehezebb, kezelési költségeik minden tekintetben magasabbak – derül ki a Háziopatika.com írásából.