Az édességek, a nyalánkságok szeretete egyidős az emberiséggel.

   Tudjuk, hogy a sok cukor árt, de vajon melyek a kevésbe ártalmas édesítőszerek?
   A cukor természetes formája közé tartozik a szőlőcukor (latin nevén: glukóz), ami természetesen a szőlő mellett rengeteg más növényt is édesít. Ugyanakkor a gyümölcscukor (a fruktóz) a legtöbb gyümölcsnek, de a méznek is esszenciális alkotóeleme. Tejcukorból (laktózból), amint a neve is mutatja, a legtöbb a tejben, nád- vagy répacukorból (szacharózból) pedig a cukorrépában, cukornádban található.
   A háztartási cukrot – a kristály-, kocka- vagy porcukrot – nálunk répacukorból nyerik. Ez a finomított cukor a legelterjedtebb édesítőszer a világon. Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy nemcsak a fogzománcot károsítja, hanem a szervezet egésze számára káros, legalábbis túlzott mértékű fogyasztása. A barnacukor talán valamivel egészségesebb, s bár kevésbé finomított forma, azért alapvetően nem különbözik fehér változatától.
   A méz, az ősidők óta használt édesítőszer bonyolultabb összetételű, mint a háztartási cukor. A gyümölcs- és szőlőcukron kívül még számos ásványi anyagot, enzimet tartalmaz. Vitamintartalma, a közhiedelemmel ellentétben, elhanyagolható, és a fogaknak sem árt kevésbé, mint a cukor.
   Mesterséges édesítőszerek és cukorpótló anyagok követhetetlenül sok fajtájukat dobják piacra. A szacharin a legrégibb és legismertebb cukorpótló termék. Hátránya, hogy kesernyés utóízt hagy maga után. A régebben felröppent rémhírt, hogy rákot okoz, hosszú és alapos vizsgálatokkal cáfolták. Az aszpartámot is mindennel meggyanúsították: nemcsak fejfájást, hanem epilepsziás görcsrohamot is kivált, és agydaganatot okoz. Mindez nem igaz. Az aszpartám, jó íze miatt, jelenleg talán a legnépszerűbb mesterséges édesítőszer. 
   A xilitet elsősorban fogkímélő rágógumikban, desszertekben alkalmazzák, a szintén közkedvelt szorbit viszont az arra érzékenyeknél bélgörcsöt, hasmenést okozhat.