Miközben a maga körül mindent átalakító, élőlények sokaságát pusztító emberiség lélekszáma egészen elképesztő ütemben növekszik, az eltűnő élőhelyek miatt nagyon sok állatfaj egész egyszerűen kihal.

   Tegnap, vagyis október 4-én volt az állatok világnapja, amely alkalomból az elmúlt 10 évben igazoltan is kihalt fajok egy részéről emlékezett meg a 24.hu.
   A Wikipedia.org definíciója szerint egy faj akkor hal ki, amikor az utolsó megmaradt képviselője is elpusztul. A kihalás akkor válik elkerülhetetlenné, amikor a fajnak egyetlen szaporodásra képes egyede sincs életben, így nem jöhet létre új generáció. Funkcionálisan kihalt egy faj akkor, ha már csak maroknyi egyede létezik, azok pedig nem képesek szaporodni, mert rossz az egészségi állapotuk, túl idősek, túl nagy területen, túlságosan ritkán helyezkednek el.
   Ennek ismeretében elmondható a hírportál cikke szerint, hogy funkcionálisan kihalt a kínai folyami delfin 2006-ban, ugyanis több hétnyi megfigyelés után sem találtak belőle egyetlen példányt sem a megszokott lakóhelyén.
Ugyancsak szomorú éve volt 2011 a keleti pumának, ekkor tűnt el hivatalosan is a Földről. Az Észak-Amerikában honos állatról egyébként úgy gondolják, már 1930-ban kihalt.
   Öt évvel ezelőtt vált ténnyé, hogy a nyugati fekete rinocéroszból sem él már több példány. Négy évvel ezelőtt a japán folyami vidrát is kihaltnak nyilvánították azután, hogy harminc éve egyetlen példányt sem láttak belőle. 2013-ban három állatról mondták ki, hogy nem él belőle egyetlen példány sem. Az egyik a zöld-foki óriás szkink, ami akár 30-35 centisre is megnőhetett, és amit a szomszéd szigetek lakói, illetve a hajótöröttek előszeretettel fogyasztottak. Ugyancsak a veszteséglistára írható a ködfoltos párduc, amiről az első feljegyzések 1862-ben készültek. Szintén elvesztettük a törpeharcsák családjába tartozó noturus trautmanit, míg két évvel ezelőtt a Aegolius gradyi bagolyfajtól vettek hivatalos búcsút a Természetvédelmi Világszövetség (IUNC) szakemberei – áll a 24.hu összeállításában.