A legtöbb ember érezte már úgy, hogy egy pillanatra kihagy a szívverése, hogy aztán egy nagy dobbanással elmúljon a rossz érzés. A legtöbben nem tulajdonítanak komolyabb jelentőséget az ilyen jelenségnek.

   A ritmuszavaroknak egyes formái veszélytelenek, de léteznek olyanok is, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, sőt akár életveszélyes állapotokat is előidézhetnek – hívta fel a figyelmet a bajra írásában az Orientpress.hu.
   A hírportál cikke szerint a szívritmuszavar kezeléséhez sok esetben átfogó vizsgálatra van szükség, amellyel a panaszokat kiváltó okot megtalálják, és kezelni tudják a szakemberek. A portál dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát kérdezték a ritmuszavarról.
   A szakember elmondta, szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy ha a ritmus nem egyenletes. Előfordul, hogy a ritmuszavar csak néha, rövid időre jelentkezik, de lehet állandóan fennálló is. Súlyossága a panaszt nem okozó, kezelést nem igénylőtől, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet.
   Gyakori formája a pitvarfibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik a mellkasi remegésérzés, a túl gyorsan vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomortájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Ezek mellett szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok, a teljesítőképesség romlása, ájulás vagy ájulás közeli állapot is jelentkezhet.
   A tüneteket kiváltó okokról dán szívgyógyászok készítettek tanulmányát, amelyet az Európai Kardiológusok Társaságának müncheni kongresszusán ismertettek. Ennek alapján minél kövérebb egy fiatal nő, annál nagyobb az esélye, hogy egyszer csak össze-vissza verjen a szíve. A karcsú nőkhöz képest a kövérek között a szívritmuszavar kétszer gyakrabban fordult elő, a súlyosan elhízottak között pedig a problémát három és félszer sűrűbben észlelték – mondta el a portál munkatársának dr. Vaskó Péter.
   Szívritmuszavar gyanújakor a kardiológus felméri a hajlamosító betegségeket, így vizsgálatokat végezhet többek között a szívbetegségek, a cukorbetegség, illetve a pajzsmirigybetegségek irányában, valamint rákérdezhet a különböző életmódbeli szokásokra. A szívritmuszavar diagnózisát EKG-val végzik, abban az időszakban, amikor a probléma fennáll. Ha időszakosan jelentkező ritmuszavart kell igazolni, az orvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható, hordozható EKG-készülékkel. Mivel bizonyos ritmuszavarok mozgásra alakulnak ki, illetve romlanak, a szakorvos stressztesztet is kérhet. Ehhez szobabiciklin vagy futópadon kell mozogni, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. A gyógyszeres kezelés célja a kamrai összehúzódás ritmusának szabályozása, a szabálytalan ritmus kiváltó okának kezelése és a normális szívritmus helyreállítása.
   Nagyon gyakran a szívritmuszavar nem okoz különösebb panaszt, sőt sokszor azok sem érzékelik a tüneteket, akiknél életet veszélyeztető ritmuszavar áll fenn. Esetenként csak rutin orvosi vizsgálat során derül fény a problémára. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a beteg tisztában legyen az állapotával és az életviteli változtatások szükségességével is a későbbi akár életveszélyes szövődmények elkerülése érdekébe – derül ki az Orientpress.hu írásából.