Azt, hogy az emberek jelentős köre fél a kutyáktól, nem újdonság, Az már kevésbé tűnik fel az embereknek, hogy az ebek is ódzkodnak tőlünk, mint kiderült, a férfiaktól jobban, mint a nőktől.

   Sokak számára ismeretes, hogy a kutya morogni kezd, ha ijesztő, fenyegető helyzetbe kerül. A morgás sok esetben megelőzi a komolyabb agressziót, és jó esetben a szembenálló fél már a morgás hallatán lemond a konfrontációról – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) MTI-hez eljutatott közleményében.
   Mint kiderült, a kutya morgása olyan akusztikai összetevőket tartalmaz, amelyek rendkívül pontosan utalnak a kutya testméretére ellenségeskedés, például egy csont őrzése közben.
   A testméret fontos tényező az agressziós interakciók kimenetele szempontjából, ezért előfordulhat, hogy a küzdő felek megpróbálják a saját testméretükről kommunikált információt manipulálni. Mivel azonban a hang fizikai mutatói többé-kevésbé szoros összefüggésben állnak a hangképző szervek anatómiai jellemzőivel, a hangban kódolt testméret manipulációja nem könnyű, és nincs is rá sok ismert példa az állatvilágból.
   Az ELTE négyfős kutatócsapata a rangos Animal Cognition szaklapban megjelent friss publikációjában a világon elsőként ad kísérleti bizonyítékot arról, hogy a kutyák az átélt fenyegetettség mértékének függvényében képesek manipulálni a testméretükről szóló hanginformációt egy agresszióval terhelt, agonisztikus (hatásért küzdő) találkozáskor.
   A kísérletekben a kutatók 96 változatos fajtájú, valamint keverék kutya esetében az úgynevezett fenyegető megközelítés módszert alkalmazták, amelynek lényege, hogy a kísérletvezető lassan, a kutyára szegezett tekintettel közelít az állathoz, amely a gazdája mellett tartózkodik pórázra kötve. A kísérletvezető a kutyát nagyjából kétméternyire közelítette meg, miközben a felhangzó morgásokat, valamint a kutya egyéb viselkedéselemeit is rögzítették.
   A rögzített morgások számos akusztikai mutatójának elemzését követően kiderült, a kutya védekező reakciója nem a fenyegető személyek testméretétől, hanem inkább a közeledő ember nemétől függött. A morgó állat testméretétől árulkodó hangtani paraméterek, elsősorban a hang frekvenciája és formánseloszlása, vagyis öblössége, teltsége, férfi közeledése esetén „nagyobb” kutyára utaltak, mint egy fenyegető nő láttán, azaz egy férfi közeledésekor a kutyák inkább éltek a manipuláció lehetőségével. Mindezt befolyásolta az is, hogy az adott kutya milyen családban él: a férfira adott erősebb védekező reakciót olyan kutyák mutatták inkább, amelyeknek hölgy volt a gazdája, vagy vegyes, férfiakból és nőkből álló családban éltek derül ki az ELTE kutatóinak megállapításából.