Kutyások tudják, hogy négylábú kedvenceik sokszor többet értenek meg az emberi beszédből, mint amennyit a gazdáik feltételeznének, vagy éppen szeretnének. Ráadásul az ebek nem csak a szavakat, de még a hangsúlyt is értik.

   Az emberi agyhoz hasonló módon dolgozza fel a beszédet a kutyák agya, vagyis a szó hangsúlyára és jelentésére egyaránt, kombináltan figyelnek. A Science című tudományos lapban bemutatott magyar kutatás eredményeiről Andics Attila agykutató beszélt az állami hírtévé keddi műsorában.

   A szakértő szerint korábban nem volt lehetőség arra, hogy mágneses rezonancián alapuló képalkotásos módszert alkalmazó agyi szkennerbe helyezzék a kutyákat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói megtanították az állatoknak, hogy nyugodtan, mozdulatlanul feküdjenek percekig, miközben a fejükre helyezett fülhallgatón dicsérő és számukra jelentés nélküli szavakat hallgattak dicsérő és semleges hangsúllyal.
   A kutatók szerint a kutyának az is számít, amit mondunk és az is, ahogyan mondjuk. Az emberekhez hasonlóan a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az hanghordozás értelmezésére egy jobb féltekei területet használnak, de képesek a két terület összehangolására.
   A dicséret aktiválja a kutyák például ételre, simogatásra is reagáló jutalomközpontját, de csak akkor, ha a szavak jelentése és hanghordozása egyaránt dicsérő. Az agykutató szerint a kutyák és az emberek agyműködése közti hasonlóság felismerése új utat nyit a tudomány számára, hiszen a kutyák olyan izgalmas modellfajként lépnek fel az agykutatás területén, amire eddig nem volt példa.