Lehet hinni a túlvilágban, reinkarnációban, de jelen ismereteink szerint azért az a legvalószínűbb, hogy a földi létünk egyszeri és megismételhetetlen. Éppen ezért néhány életunt, vagy életét pszichés okok miatt eldobni kész embert leszámítva a többség arra törekszik, hogy a neki jutó földi lét minél hosszabb legyen.

   A kérdés persze az, hogyan is hosszabbíthatnánk meg az életünket? Az egészséges táplálkozáson és a rendszeres mozgáson túl is lehetnek még ennek érdekében tennivalóink. A Kevinmd.com-ban megjelent és a DrPortal.hu-n is közzétett tanácsok tudományosan alátámasztott tényeken alapulnak.

   A hölgyeknek ajánlott évente mammográfiát és méhnyakrákszűrést végeztetni. A méhnyakrákszűrés intervalluma nem minden nőnél azonos, ugyanakkor ennek a vizsgálatnak köszönhetően is tovább élhetünk. Ugyanez igaz a mammográfiára is, bár a javasolt szűrési életkor e vizsgálat esetén egyelőre vitatott. A méhnyakrákszűréshez hasonlóan a vastagbéltükrözés is egyértelműen csökkenti az idő előtti halálozás esélyét.
   A legtöbbünk tisztában van azzal, hogy a testedzés javítja az egészségi állapotunkat, a rendszeres mozgással az életünket is meghosszabbíthatjuk. Statisztikai értelemben egy rendszeresen sportoló középkorú férfi tovább él, mint egy ugyanilyen korú mozgásszegény életet élő férfi. Ugyanígy, egy fizikailag aktív idősebb nő is tovább él kanapén üldögélő társainál.
   Mind az idős férfiak, mind az idős nők esetében bebizonyosodott, hogy a felelősségvállalás érzése nem csupán a mindennapi funkciókat javítja, hanem az élettartamot is megnöveli. Ellen Langer és Judith Rodin idősotthonokban élő betegekkel végzett kutatása során a bentlakók egy részére egy-egy cserepes virágot bízott, míg egy másik csoport is kapott ugyan egy-egy cserepes növényt, ám ezeket a nővérek gondozták. Három hét elteltével a vizsgálati csoport 93%-ánál a szocializáció, az éberség és általános funkciók javulását tapasztalták, miközben ugyanez a kontroll csoport 71%-ánál hanyatlást mutatott. A tizennyolc hónappal később végzett követéses vizsgálat megállapította, hogy a növényekről maguk gondoskodók közül fele annyi beteg hunyt el, mint a kontrollcsoportban.
   Hilary Tindle egy nemrégiben megjelent könyvében összegzi az öregedéssel és optimizmussal kapcsolatos kutatási eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy az optimisták tovább élnek, mint a pesszimisták. Vizsgálatok kimutatták, hogy azok, akik pozitívan élik meg az öregedést, jobban ragaszkodnak az élethez, és úgy tűnik, hogy az élni akarás meghosszabbítja az életet.
Végül az is az életet hosszabbítja, ha boldogok vagyunk, bár ezt nem könnyű megvalósítani. A boldogság nem csak a hosszabb élet egyik hozzájárulója, hanem nagyon úgy tűnik, hogy okozója – olvasható többek között a Kevinmd.com írásában.