Az embert már annyiféle látható és láthatatlan, kiszámítható és kiszámíthatatlan veszély fenyegeti, hogy a gyengébb idegzetűek legszívesebben ki sem mozdulnának a lakásukból. De ott sem biztonságosabb, hiszen érzékelhetetlen sugarak veszélyeztetik az egészségünket.

   Az egyik ilyen veszély a radon sugárzás, amelyből a Velencei-tó közelében is akad. Korábbi mérések a Velencei-hegység két forrásának vizében nagy radon-koncentrációt mutattak ki. Az egyik a Sukoró határában található Szőcs-kút, a másik a közkedvelt kirándulóhely, az Angelika-forrás. De a lakásokban és irodákban is akad radon bőven..

   A helyiségek levegőjének összetétele fontos a belső környezet minőségének szempontjából. A légkörben lévő szennyező anyagok átalakulásai révén az emberre és a környezetére is veszélyes vegyületek alakulhatnak ki.
   A Portfolio.hu összeállítása szerint a talajban lévő urán bomlása révén nagy mennyiségű radioaktív radon jön létre. A radon színtelen, szagtalan, radioaktív nemesgáz amely, felfelé haladva a Föld belsejéből, a levegőben nagy mennyiségben van jelen. A szivárgó radon bomlása során további radioaktív anyagok jönnek létre.
   A radon legfőképpen a talaj irányából jut be az épületekbe. Dózisa függ a földrajzi adottságoktól, a talajszerkezettől és az időjárástól. (A Velencei-tónál a már említett két forrás környékén és általában az északi oldalon erősebben, a délin kevésbé mérhető).
   A belélegzett radont általában ki is lélegezzük, közvetlen élettani szerepe nincs. Akkor válik veszélyessé, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben lévő aeroszolrészecskéken, ezáltal pedig a tüdő falán, vagyis a légszennyezettség nagyságával a szervezetbe jutó radon mennyisége is nagyobb lesz.
   A portál írásából kiderül, hogy tanulmányok szerint a radon által kialakult daganatos megbetegedések kialakulásának helye az esetek nagy részében a légutak elágazásainak csúcsa, vagyis az a rész, ahol az aeroszolok megtapadása a legnagyobb. A tüdő falára tapadó bomlástermékek a hörgőket és a tüdő belső részén megtalálható hámsejteket közvetlenül sugározzák, azaz a légköri radon kizárólag a tüdőre veszélyes, más szervek károsodása szinte kizárt.
   Az Oxfordi Egyetem egyik kutatása rámutatott, hogy a zárt terekben felgyülemlett radon felelős a tüdőrákos esetek 9%-áért, valamint az összes daganatos megbetegedés 2%-áért, sőt, a dohányosoknál a radon 25-szörös (!) kockázatot jelent. Egy amerikai tanulmány szerint a megbetegedések száma csaknem tízszeres a dohányzók körében.
   A radon ellen viszonylag könnyű védekezni, mert az épületek megfelelő mértékű szellőzésével elérhető, hogy a radonkoncentráció elfogadható értékű legyen – olvasható többek között a Portfolio.hu összeállításában.