Aki vidéken él, ismeri a kellemetlen hangot, amiből azonnal megtudja, hogy a szomszéd rákezdett a heti fűnyírására. Ez persze fertőző, mert azonnal itt is, ott is felhangzik a fűnyírógép. De vajon jól teszik-e a kerttulajdonosok, hogy gyakran nyírják a füvüket?

   A méltán híres angol gyepet szokták felhozni példaként, hogy mit is tesz a kert füvével, ha azt rendszeresen locsolják, nyírják, szellőztetik. A locsolásról arrafelé a közismert csapadékos éghajlat gondoskodik, és lehet, hogy ez és nem a sok nyírás a szép gyep kulcsa.

   Óvári Miklós botanikus például a Magyar Narancs Balaton-mellékletében magyarázta el, miért is káros az állandó fűnyírózás. A szakember szerint a fűnyírás az utóbbi évtizedek szülötte, mára már kórossá vált népbetegség. A jelenséget kiváltó okokról megoszlanak a vélemények, de két fontos tényezőben egyetértenek. Az egyik, hogy az állattartás gyakorlatilag megszűnt, így a fűre és a szénára nincs szükség. Ezzel együtt a kézi kaszálás is kiment a divatból, ám a fűnyírók a magas füvet nem tudják levágni, ezért kell sokszor nyírni.
   A másik ok, amely bizonyára nagy szerepet játszik, hogy a nyírt, golfpálya jellegű gyep a jólét és a békés semmittevés szimbóluma lett. A fajgazdag gyepek is többnyire emberi tevékenységre jöttek létre, az a faj maradt meg, amely az évi egyszeri, kétszeri kaszálást kibírta. De a mai kéthetenkénti fűnyírásokat csak a legigénytelenebb kozmopolita fajok képesek túlélni, a gyepek színét adó tarka virágkavalkád eltűnik, számos ritka és védett növény is egy-két év alatt kipusztul.
   A botanikus úgy véli, hogy a nyírás csúcspontja a damilos kaszálás, mert ennek köszönhetően sok kis szabad talajfelszín keletkezik, aminél jobb helyet akarva sem lehetne csinálni a parlagfűnek. De a gyepekben élő számos állatfajra is hasonló sors vár. Mindez az amúgy is csapadékhiányossá váló tenyészidőszakban a termőföld még nagyobb kiszárítását segíti elő – állította a szakember.
   Egyre több település vezeti be a vasárnapi fűnyírócsendet, vagyis tilalmat. Nincs is idegesítőbb annál, mint amikor valaki egy finom ebéd után szunyókálna egyet kertjében az árnyat adó fa alatt, de felvisít egy fűnyíró és vége a vasárnapi békességnek.
Ráadásul nem csak az idegeknek, de az olyannyira féltett gyepnek is árt.