A Velencei-tónak és környezetének meglehetősen színes az állatvilága, számtalan madárfaj, kisebb és nagyobb testű emlős, köztük rókák, vidrák, vaddisznók, de még aranysakálok is megtalálhatók, huszonhat féle hal és sokféle hűlő él egymás mellett, vagy egymásból. Több embert most a siklók tartanak izgalomban.

   Állítólag Pákozd és Sukoró környékén elszaporodtak a siklók, amelyeket többen veszélyes kígyóknak néznek. Egy olvasó kérésére járt utána a Fejér Megyei Hírlap annak, hogy valóban vannak-e és veszélyesek-e a siklók a Velencei-tó környékén.

   A lap által megkérdezett szakértő szerint a többek által is látott állatok közönséges vízisiklók lehetnek, és ezek nem jelentenek veszélyt. A vízisiklót a tarkója két oldalán található félhold alakú, sárga, fehér vagy ritkábban vörös foltról lehet megismerni, de ez nem mindegyik példánynál feltűnő. A Velencei-tó körül megtalálható még az erdei sikló is, a haragos sikló után a második legnagyobbra megnövő kígyófaj Magyarországon. Testmérete meghaladhatja a 160 centimétert.
   A megkérdezett szakember szerint eső után több siklót lehet látni, de szó sincs arról, hogy elszaporodtak volna. Ezek a védett állatok emberre veszélytelenek, nem úgy persze a kisebb hűlőkre, békákra, rovarokra, rágcsálókra. Nagyon ritka esetben, ha sokat piszkálják a siklót, akkor előfordulhat, hogy harap, de enyhe hámsérülésen kívül nagyobb bajt nem képes okozni. Nincs gond vele, nem szabad bántani és kézbe venni.
   A Vétó munkatársai is láttak már kígyónak látszó, a gyalogösvényen napozó hűlőt a pákozdi emlékmű környékén. Valóban ijesztőnek tűnhet az állatokat nem ismerő, vagy azoktól félő emberek számára, éppen ezért is kell békén hagyni. Jó hír ugyanakkor, hogy bár Magyarországon él két mérges kígyófaj, a parlagi és a keresztesvipera, a Velencei-hegységben egyiküket sem lehet megtalálni.