Szívesen esznek műanyagot, de kicsik, lassúak, buták lesznek tőle
Szemétbe fullasztja az emberiség a Földet írtuk három éve annak okán, hogy egyes kalkulációk szerint 2100-ra már akár 11 millió tonna szemetet is termelhetnek az emberek naponta. Most kiderült, hogy az óceánokban úszó hatalmas szeméttömeg a halakra gyakorol nem kívánt hatást.
A fiatal halak ugyanúgy rászoknak a tengerekben a műanyagrészecskék fogyasztására, ahogy a tinédzserek az egészségtelen gyorséttermi ételekre – állapították meg svéd kutatók.
A Science című szaklapban megjelent tanulmány szerint a polisztirol magas koncentrációja hatására a sügérlárváknak jobban ízlenek a műanyagrészecskék, mint a természetes táplálék. A műanyag miatt azonban a fiatal halak kisebbek, lassabbak és emiatt nagyobb veszélyt jelentenek rájuk a ragadozók – írja a BBC News.
Az elmúlt években egyre nőtt a vizekbe jutó műanyag mennyisége, ami aggodalomra ad okot. Egy tavalyi tanulmány szerint évente nyolcmillió tonna műanyag hulladék kerül az óceánba. Az UV-sugárzás, a kémiai kopás és a hullámmozgás hatására a műanyag apró részecskékre bomlik. Ezek az apró, 5 milliméternél is kisebb részecskék a mikroműanyagok. Ilyen műanyagszemcséket alkalmaznak granulátumként vagy kötőanyagként fogkrémekben, tusfürdőkben, sminktermékekben is. Évente mintegy 300 millió tonna műanyagot termelnek a világon, melynek jelentős része a világ óceánjaiban végzi.
Svéd szakértők azt vizsgálták, milyen következménye lehet a mikroműanyagoknak a halakra életük korai szakaszában. Sügérlárvákat víztartályokban polisztirol hatásának tettek ki. A mikrorészecskék nélküli vízben a lárvák 96 százaléka kikelt. Az arány 81 százalékra esett vissza, ha növelték a részecskék mennyiségét.
Oona Lonnstedt, az Uppsalai Egyetem kutatója szerint a magas részecskekoncentrációjú vízben kikelő lárvák kisebbek, lassabbak és sokkal butábbak voltak, mint azok, amelyek tiszta vízben keltek ki. A tiszta vízben nevelkedett halak 24 órát is túléltek egy ragadozó mellett, viszont a műanyagrészecskék között élőket ugyanennyi idő alatt elfogyasztották a csukák. A kutatók számára a legmeglepőbb viszont az volt, ahogy a műanyag jelenléte megváltoztatta a halak táplálkozási preferenciáit.
A kutató elmondta, hogy mindegyik hal számára elérhető volt a plankton, mégis inkább a műanyagot választották, ha tehették. Úgy tűnik, a műanyagnak van olyan kémiai vagy fizikai hatása, amely fogyasztási reakciót vált ki a halakból. A műanyag becsapja őket, azt hiszik róla, hogy nagy energiatartalmú táplálék, ezért sokat kell enniük belőle. Olyan ez, mint az egészségtelen gyorséttermi fogások a tinédzsereknek, csak úgy tömik magukba.







