Van, aki retteg a csípésüktől, más csodálattal figyeli szervezettségüket, fáradhatatlanságukat és a legtöbb ember szereti az általuk termelt finom mézet. De a méz előállítása mellett is elengedhetetlen a tevékenységük, ők éltetik a növényvilágot. 

   Drámai mértékben fogynak a méhek világszerte, erről az utóbbi nyolc-kilenc év jelentései tanúskodnak. Az élőhely zsugorodása, a klímaváltozás és a növényvédő szerek használata egyaránt szerepet játszik ebben – írta riportjában az Euronews.com.

   Az ember és a méhek tudatos együttélése nem mostanában kezdődött, hiszen a kutatók szerint Egyiptomban már 4500 éve célzottan tartottak méheket, amelyek évszázadokon át kiválóan alkalmazkodtak a környezethez, egészen mostanáig. Ha számuk még jobban lecsökkenne, vagy kihalnának, egyes vélemények szerint ez az emberiség végét is jelentené, ugyanis nem lennének termények, nem lenne mit enni az embereknek.   Elgondolkodtató, hogy egyetlen méhkolónia naponta akár 300 millió virágot is képes beporozni. Egy kutatócsoport most azon dolgozik, hogy ez a rendkívül hasznos rovar ismét erőre kapjon.
   A nemzetközi hírportál riportjából kiderül, hogy kanadai tudósok szerint a méhek pusztulása a mezőgazdaságra és élelmiszerellátásra is kihat, hiszen a legtöbb gyümölcsöt, mogyoró- és zöldségfélét a méhek porozzák be.
Leonard Foster professzor, a Bee Omics projekt vezető kutatója szerint számos növény beporzását rovarok végzik el, de talán a méhek a legfontosabbak világszerte. Ennek az a fő oka, hogy könnyen kezelhetőek. Oda lehet vinni őket, ahol szükség van rájuk. Sok növény nem hozna termést, ha nem lennének méhek.
   A Brit Columbiai Egyetem kutatói természetes úton, szelekción alapuló nemesítéssel próbálnak jobb génállományú méhkirálynőt nevelni, hogy így állítsák meg az állomány rohamos pusztulását.
   A professzor elmondta, ez nem génmódosítás, csupán megkeresik a természetben megtalálható, legjobb génállománnyal rendelkező méheket, és azokat szaporítják. Nem kapnak idegen DNS-t, ezek nem génmódosított organizmusok. Ugyanazt teszik a tudósok, mint a növény- és állatnemesítők több tízezer éve: kiválasztják egy adott populáció legkiválóbb tulajdonságokkal bíró egyedeit, hogy erősebb méheket tenyésztenek ki – olvasható az Euronews.com riportjában.