Szinte valamennyi országban tovább élnek a nők, mint a férfiak, pedig nem állíthatjuk, hogy könnyebb lenne az életük, sőt, sokszor nagyobb terheket cipelnek, mint az erősebbik nem tagjai. Sokan állítják, hogy az utódok nemzésével a férfi letudta dolgát a világban, a nőknek viszont még rengeteg feladatuk van a gyerekekkel.

   A több mint 140 000 demográfiai adatot visszamenőlegesen vizsgálva (a Utah Population Database felhasználásával) a kutatók kimutatták, hogy az 1800-as évek közepén született férfiak még két évvel élték túl az ugyanakkor született nőket – írta a Független.hu.

   Idővel megfordult a folyamat, és az 1900-as évek elején született nők már négy évvel élték túl a férfiakat. Ez alatt az idő alatt a nők termékenysége az 1800-as években jellemző, átlagos 8,5 gyermekről 4,2-re csökkent. A nők élettartama tehát megnőtt, míg a férfiaké nagyjából stabil maradt, ami azt az elméletet támogatja, hogy a reprodukció költségei eltérőek a két nemnél.
   Az adatok azt mutatják, hogy egyedül a nők fizették a reprodukció árát azzal, hogy megrövidült a reprodukció után hátralevő életidejük. Azok a nők, akik 15 gyermeket – vagy többet – szültek, hat évvel kevesebbet éltek, mint egygyermekes társaik. Ezzel szemben a férfiak között nem volt különbség annak alapján, hogy hány gyermeket nemzettek.
   Az élettörténet-elmélet azt állítja, hogy minden egyes embernek korlátozottak az erőforrásai, amelyeket a reprodukcióba, illetve saját szervezetének javításába fektethet. Ebből az következik, hogy a lecsökkent reprodukcióval megnő a nők élettartama.
   Az Uppsalai Egyetem kutatói szerint ez illusztrálja a biológiai tényezők figyelembe vételének fontosságát, amikor a mortalitás (halandóság) változásának okát keressük, és előrevetíti a jövő demográfiai változásait, mert a termékenység és ezzel együtt a várható élettartam is világszerte folyamatosan változik – írta a Független.hu.