Jó ideig a klímaváltozásról szóló írások nem voltak többek, mint érdekes, színes, olykor borzongató hírek, napjainkban viszont már keményen tapasztalhatjuk, amire eddig csak legyintettünk, már itt is van.

   A klímaváltozásra vonatkozó eddigi előrejelzések jelentősen alábecsülték a felhők szerepét, ami azt jelenti, hogy a jövőben várható melegedés jóval súlyosabb lehet az eddig feltételezettnél – figyelmeztetnek a szakemberek egy új tanulmányban.
   A Yale Egyetem és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói műholdas adatokat elemezve jutottak arra a megállapításra, hogy a felhők az eddig véltnél sokkal több vízcseppet és kevesebb jégkristályt tartalmaznak. A jégkristályokkal teli felhők több napsugarat vernek vissza, mint a vízcseppel telítettek, megakadályozva, hogy a napsugarak elérjék és felmelegítsék a Föld felszínét – írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.
   A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a felhők jelenlegi vízcsepptartalmáról szóló becslések helytelensége miatt, félrevezetőek az előrejelzések a jövőbeli melegedésre. A légköri szén-dioxid koncentráció növekedése miatt ugyanis a korábban véltnél kevesebb felhő lesz képes visszaverni a napsugarakat.
   A kutatók szerint, ha az iparosodás előtti szinthez képest duplájára emelkedik a légköri szén-dioxid koncentráció, az akár 5,3 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést is eredményezhet, ami jóval meghaladja a régebbi modellek által előre jelzett 4,6 Celsius-fokos emelkedést.
Ugyancsak e témához tartozó hír az is, hogy az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait – mutattak rá új tanulmányukban a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) szakemberei.
   A kutatók szerint a hatékonyabb élelmiszer-felhasználás és -elosztás révén 2050-re akár 14 százalékkal lehetne csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységekből származó károsanyag-kibocsátást – írta a The Guardian című brit lap internetes kiadása.
   Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30-40 százaléka hulladékként végzi világszerte, mert tönkremegy a betakarítás és a szállítás alatt vagy a boltok és a fogyasztók dobják ki őket. Az élelmiszer-hulladék mennyisége várhatóan drasztikusan növekedni fog, ahogy a fejlődő gazdaságok, például Kína és India is átveszik az olyan nyugati szokásokat, mint a több hús fogyasztása. A szakemberek szerint a gazdag országok továbbá több ételt fogyasztanak a szükségesnél, vagy egyszerűen kidobják az élelmiszert.
   Az Environmental Science & Technology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a szegényebb országok fejlődésével és a világ népességének növekedésével az élelmiszer-hulladékkal összefüggő globális károsgáz-kibocsátás a jelenlegi 0,5 gigatonnányi szén-dioxid éves értékről 1,9-2,5 gigatonnányira fog emelkedni a század közepére.
   A tanulmány ugyan nem részletezi, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét, de rámutat arra, hogy a probléma kezelését célzó intézkedések már mind a fejlődő, mind a fejlett országokban megjelentek. Januárban például 30 vállalati vezető, kormányilletékes, alapítványi és kutatócsoporti vezető alakított koalíciót annak érdekében, hogy 2030-ra felével csökkentse az élelmiszer-hulladék mennyiségét.