A szívizom gyógyszere is lehet a D-vitamin

sziv 001Az elmúlt években látványos karriert futott be a D-vitamin. Először tízszeresére emelték az ajánlott napi bevitelt, majd sorra derült ki, hogy mi mindenre van jótékony, vagy éppen gyógyító hatással a napsugár révén is elérhető vitamin.

   A D-vitamin szedése segítheti a szívizomgyengeség gyógyulását egy kevés résztvevővel végzett angol kutatás alapján. A Leedsi Oktatókórház kutatócsoportja az Amerikai Kardiológusok Kollégiumának tanácskozásán mutatta be a tanulmányt, meglepőnek nevezve az eredményt – tudósított a BBC hírportálja.
   A 163 szívbeteg részvételével folytatott kutatás kimutatta, hogy a bőrt érő napsütés hatására képződő D-vitamin szedése nyomán a szív működése javult, nagyobb erővel tudta a szervezetbe pumpálni a vért. A D-vitamin a csontok és a fogak egészségében létfontosságú szerepet játszik, azonban sokaknál mutatható ki a hiánya.
   A kutatásban résztvevők átlagos életkora 70 év volt, és mint sokaknak ebben az életkorban, még nyáron is alacsony volt a D-vitamin-szintjük. Klaus Witte kardiológus szerint az idősebbek kevesebb időt töltenek a szabadban és a bőr D-vitamint előállító képessége is veszít a hatékonyságából, bár, hogy miért azt még nem nagyon tudják a kutatók.
   A kutatásban részt vevő betegek egy csoportja 100 mikrogrammos D-vitamin-tablettát, a másik csoportja hatóanyag nélküli, cukros pirulát kapott egy éven át minden nap. A kutatók megmérték, hogyan hat az étrend-kiegészítő a szívizomgyengeségre. A mérésekben kulcsfontosságú volt a szívverésenként a szívkamrákból kifelé pumpált vér mennyisége.
   Egészséges felnőttnél 60 és 70 százalék közötti a kipumpált vér aránya, szívizomgyengeséggel élőknél azonban csak a szívben lévő vér mintegy negyedét sikerül az izmoknak kijuttatniuk. Azoknál a résztvevőknél, akik D-vitamint szedtek, a 26 százalék 34 százalékra emelkedett. A kutatók azt is kimutatták, hogy a betegek szíve kisebb lett, ami arra utal, hogy erősebbé és hatékonyabbá vált.
   A Brit Szív Alapítvány munkatársa, Peter Weissberg szerint azonban hosszabb idejű, nagyobb léptékű kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy kiderüljön, a szívműködés kedvező változásai miatt kevesebb lesz-e a tünet, tovább élnek-e a szívizomgyengeségen szenvedők.