A gutaütés az életmódtól is függ
A szélütés, vagy más néven gutaütés, agyvérzés, stroke nem a modern világ betegsége, hiszen az ókori görög Hippokratész volt az első, aki körülírta a betegség tüneteit, következményeit. A legtöbben, ha a stroke kifejezést hallják, elsősorban agyvérzésre gondolnak, pedig többnyire agyi infarktusról van szó.
Ilyenkor az agyat ellátó ér vagy erek záródnak el, a valódi agyvérzéses esetek száma, amikor az agyi ér megreped csak körülbelül 20%. A stroke népbetegség Magyarországon, amelybe a betegek akár 20 százaléka belehalhat a legmodernebb terápia mellett is.
Minderre Folyovich András neurológus főorvos hívta fel a figyelmet az állami hírtelevízió vasárnapi műsorában. Kiderült, hogy a hirtelen jelentkező stroke nagyon gyakori betegség, évente 45-50 ezren kerülnek kórházba emiatt Magyarországon. A betegek mintegy 25 százaléka gyógyul maradványtünet nélkül, de 50 százalékuk valamilyen segítségre szorul a későbbiekben.
A főorvos elmondta, a stroke legnagyobb rizikófaktora a magas vérnyomás, de a cukorbetegség, a magas koleszterinszint vagy a szívritmuszavar is növeli a kockázatot. Egyes faktorok az életmódon múlnak, ilyen az inaktív, mozgás nélküli élet, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Emellett fontos a rendszeres háziorvosi vizsgálat és a szűréseken való részvétel is.







