Azt mondják, hogy az öregkornak is megvan a maga szépsége, bár aki ezt a kort megéri, az már kevésbé nyilatkozik minderről pozitívan. Ahogy a szervezet öregszik, úgy jelentkeznek mind sűrűbben a gondok. És nem csak az embernél, de leghűségesebb társánál is.

   Egészséges öregedés esetén a kognitív – megértésre vonatkozó, gondolkodáson alapuló – hanyatlás nem rontja az életminőséget. A kutatók olyan módszertant akarnak kidolgozni, amely a kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást.
   A kutyák egészséges öregedésének egyedülállóan komplex, öt éven át tartó kutatását kezdi meg 2016 májusában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja. A projekt az emberrel együtt élő kutyák öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten – olvasható az egyetem szerdai közleményében.
   A kutatás lehetővé teszi a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A csoport több mint száz idősödő kutya életét követi négy éven át, a vizsgálatokhoz várják a nyolcévesnél idősebb kutyák és gazdáik jelentkezését.
   A kutatók le akarják fektetni az eddig gyakorlatilag nem létező kutya-neurogerontológia alapjait. Az elmúlt években családi kutyákkal végzett kutatásaik nagy része kérdőívek segítségével próbálta felderíteni az öregedés velejáróinak előfordulását és súlyosságát. Ezek a tanulmányok általában a viselkedés szintjén megfigyelhető hanyatlás leírására korlátozódtak, az ezt kiváltó kognitív funkciókat érintő változásokat nem vizsgálták. Az öregkori betegségtüneteket eddig csak laboratóriumi kutyákon vizsgálták, a hazai kutatók azonban családi kutyák esetében írják le az öregedéskor megjelenő memória- és végrehajtófunkció-zavarokkal járó idegi elváltozásokat.
   A kutyákat és az embereket ugyanazok a káros környezeti tényezők – vegyszerek, levegőszennyezés, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód – érhetik, ezért a hazai kutatók számos, laboratóriumi állatokon nem kielégítően modellezhető jelenséget, életmódbeli és genetikai kockázati tényezőt, valamint védőfaktort is vizsgálhatnak.
   Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője, aki az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatóknak szóló 2015-ös Starting Grant pályázatán 1,2 millió eurós támogatást nyert el, a közleményben kiemelte, hogy a 11-12 éves kutyák majdnem harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka az időskori emberi demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat. Jellemzőek a térbeli tájékozódás zavarai, szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek, köztük a családtagok felismerésével kapcsolatos problémák, apátia, megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklusának felborulása, szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint a feladatok utasításra végrehajtásának zavarai.