Aki kórházba kerül, annak önmagában már ez is megrázó élmény, hát még ha a bent tartózkodása alatt az alapbetegsége mellé még egy jó kis fertőzést is sikerül összeszednie. Pedig, mint kiderült, a veszély valós, a megoldás pedig a kézmosás.

   Megtévesztőek a kórházi fertőzésekről az utóbbi időben több helyen is megjelent nyilatkozatok, közölte az ÁNTSZ. Az állítás szerint „Magyarországon kórházi fertőzési vészhelyzet van, de ezeket az adatokat titkosították” – írta a Magyaridők.hu.
   Országos Epidemiológiai Központ honlapján bárki számára hozzáférhetőek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatai, és ahogy erre a tisztiorvosi hivatal minapi közleménye is rámutat, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) alelnökének, Hegedűs Zsoltnak állításával ellentétben a valóság az, hogy 2014-ben egyharmadával kevesebb kórházi járványt regisztráltak hazánkban, mint az azt megelőző évben. Ez sem kevés, mert 111 járványt okozó kórházi fertőzésről van szó, amelyben több mint 1300-an megbetegedtek és tizennyolcan meg is haltak – derül ki az összesítésből.
   A 111 járvány majdnem 60 százaléka úgynevezett nem specifikus, vagyis egyéb közösségekben is előforduló fertőzés volt. Nemcsak páciensek, de egészségügyi dolgozók is megfertőződtek, azonban végzetes kimenetellel csak a betegeket érintő fertőzések jártak. Az ÁNTSZ hangsúlyozza, hogy a korábbi évek esetszám-emelkedésének hátterében sem a higiénés állapotok romlása, hanem a kórházi jelentési fegyelem javulása áll, vagyis egyre több esetről szerez a hatóság tudomást. Emellett hazánk az Európában általánosan megszokottnál részletesebb, átfogóbb járványügyi megfigyelő rendszert működtet.
   A kórházi fertőzések, járványok nemcsak hazánkban, hanem világszerte komoly és egyre nagyobb problémát jelentenek: becslések szerint csak az Európai Unióban évente 4,1 millió beteg kap el valamilyen fertőzést kórházi kezelése folyamán. S bár az ÁNTSZ közleménye hangsúlyozza, hogy az ilyen esetek 30-50 százalékát sajnos a legnagyobb gondosság és higiénés rendszabályok betartása mellett sem lehet megelőzni, a kórházi fertőzések döntő többsége szennyezett kézzel terjed egyik betegről a másikra.
   Majd 200 évvel ezelőtt az anyák megmentője, Semmelweis Ignác rámutatott a kézmosás életmentő szerepére az egészségügyi ellátásban, ugyanakkor ezt az alapvető higiénés szabályt még ma sem tartják be maradéktalanul a kórházakban, pedig a kézfertőtlenítés az elsődleges, ráadásul bizonyítottan hatásos, egyszerű és költséghatékony módja a fertőzések megelőzésének. Nem véletlenül indított 2009-ben kampányt az Egészségügyi Világszervezet Ments életeket: moss kezet! címmel.
   Két évvel azután fel is mérte a WHO, mennyire fogadták meg az intelmet a kórházakban. A vizsgálatban, amelyben 2119 kórház vett részt, többségük a fejlett és a közepesen fejlett országokból, azt találták, hogy az intézmények mindössze 24 százalékában volt haladó a kézhigiénia szintje, 41 százalékában közepesnek, 30-ban alapszintűnek minősült az ezzel összefüggő tudás, illetve gyakorlat, míg a kórházak öt százaléka elégtelenre vizsgázott ebből az alapvető elvárásból.
   A magyarországi helyzetet két éve mérték fel először egy, a világon másutt is alkalmazott önértékelési rendszer segítségével. Az eredmények nálunk sem adnak okot a teljes elégedettségre: a 106 kórházra kiterjedő vizsgálat alapján a kézfertőtlenítési gyakorlat az intézmények 60 százalékában közepes, 34 százalékában alapszintű, 4 százalékában haladó, viszont 2 százalékában elégtelennek minősült – derül ki a Magyaridők.hu írásából.