Akinek van kutyája, macskája, láthatja, hogy a tél közeledtével mind többet akar enni kedvence és mellesleg szépséges bundát is növeszt a kellemetlen téli hideg ellen. Eddig ezt nagyjából természetesnek vettük, pedig mindezért speciális sejtek felelnek.
A Manchesteri és az Edinburghi Egyetem szakemberei megállapították, hogy az agyalapi mirigyben található pars tuberalis sejtjei speciális sejtek, amelyek annak függvényében reagálnak, hogy mennyi nappali fény éri őket, ezzel belső genetikai naptárként szolgálnak az állat számára.
Ezeknek az úgynevezett naptársejteknek a működése nagyon változó az év folyamán, ami különböző fehérjék termelését eredményezi a téli és nyári hónapokban. Ez a proteinek közötti átkapcsolás irányítja például a birkák és egyéb emlősök cirkannuális ritmusát, vagyis az évszakok változásához való igazodását.
Andrew Loudon, a Manchesteri Egyetem professzora, a tanulmány vezetője szerint a kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy hány állat változtatja meg teste fiziológiai működését az évszakoknak megfelelően. A változó környezethez való alkalmazkodás növeli az állatok túlélési esélyeit. Néhány állat például téli álmot alszik, míg mások, köztük a birkák, a téli hónapokra időzítik a párzást, hogy tavasszal hozhassák világra kicsinyeiket, amikor több táplálék áll rendelkezésükre.
Shona Wood, a manchesteri intézmény munkatársa elmondta, hogy a kutatók egykor úgy vélték, az embereknél nem figyelhető meg ilyesfajta szezonális alkalmazkodás, ám közelmúltbeli vizsgálatok azt mutatták, hogy valószínűleg másképp áll a helyzet és bizony szezonális eltérés figyelhető meg a fertőző betegségekkel szembeni védelemben.
A Current Biology című folyóiratban közölt tanulmányt három évig készítették a kutatók, egyebek között birkákat vizsgálva – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.