Aki már találkozott Alzheimer-kóros beteggel, rögtön azt kívánja, hogy se őt, se szeretteit ne érje el ez a betegség. Miközben egyetlen kór sem válogat, kit betegítsen meg, az emberek maguk is tehetnek a bajok megelőzése érdekében.

   Világszerte mintegy 44 millió ember szenved az Alzheimer-kórtól, 2050-re ez a szám megduplázódik. A világon számos kutatás foglalkozik a betegség kialakulásának okával és ellenszerével – írta a Házipatika.com.

   Az egészségügyi szakportál összegyűjtötte, mit kell tennünk ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban a kór késleltetetése, vagy elkerülése érdekében.
   A Neurology szaklapban nemrégiben publikált tanulmány szerint mintegy 15 százalékkal lassabban következik be a demenciához köthető agyi romlás, ha egész életünk során folyamatosan stimuláltuk agyunkat írással, olvasással és más szellemi tevékenységekkel, ezért érdemes nemcsak testünkkel, hanem elménkkel is foglalkozni. Ez neuroplaszticitásunkat is fokozza, ez pedig azt jelzi, hogy agyunkban milyen könnyen kapcsolódnak egymással az idegsejtek. Minél gyakrabban és rendszeresebben történik meg ez, annál erősebb lesz a kapcsolat is. Ezt új élmények szerzésével és tanulással tudjuk fokozni.
   A stressz közben termelődő hormonok kifejezetten rosszat tesznek agyi funkcióinknak. Az adrenalin és a kortizol normális esetben csak rövid ideig termelődik, viszont a hosszabb ideig tartó stressz közben termelődő mennyiség már rontja koncentrációnk mértékét. A túl sok kortizol ráadásul károsítja a hippokampuszt is, ami miatt tanulási képességünk csökken és romlik a memóriánk. Nyugalmunkat segíti elő, ha egyszerre egy dologra figyelünk. Bármennyire is azt hisszük, hogy képesek vagyunk egyszerre több dolgot végezni, ez csak ront a végeredményen.
   Svéd kutatók szerint sokkal jobban csökkenhet az életünk vége felé jelentkező Alzheimer vagy demencia esélye, ha napi 500 gramm gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk vegyesen. További tanulmányok arra is rámutatnak, hogy a sárgarépa, a káposztafélék, a citrusfélék, illetve a magas rosttartalmú kenyerek fogyasztása javítja a kognitív funkciókat.
   Az Alzheimer ellen védelmet nyújtanak az olajos magvak, az olívaolaj, a halak, a paradicsom és sötétzöld levelű zöldségek, főként, ha összességében étrendünkben kevesebb a vörös hús, a zsír és a vaj. A kutatók hozzátették: napi fél pohár bor, kis mennyiségű csokoládé és tetszőleges mennyiségű tea fogyasztása szintén javítja a kognitív funkciókat.
   Oxfordi kutatók arra is felfigyeltek, hogy akiknek kevés B12-vitamin van a szervezetében, hatszor nagyobb eséllyel tapasztalja meg az időskori szellemi problémákat. Ezek ellen a kutatók javasolják a fokozott B12-vitamin-, illetve a folsavbevitelt: az előbbit a májban, halban, tojásban, tejben, joghurtokban, az utóbbit a májban, élesztőben, zöld levelű zöldségekben, okrában, lencsében, babban, banánban és eperben találhatjuk meg.
   Ami még elengedhetetlen, hogy legalább heti háromszor legalább 45 percet sétáljunk. Az edzés és a fizikai munka ugyanis a neuronjaink között jobb kapcsolatot létesít. Emlékezőtehetségünk, képességeink pedig mind attól függnek, hogy neuronjaink milyen jól kapcsolódnak egymáshoz – derül ki a Házipatika.com összeállításából.