Az örök élet lehetősége nagyon régóta foglalkoztatja az önjelölt tudósokat, hiszen az emberek döntő többsége szeretne hosszú életet élni. De vajon mitől függ életünk hossza és meghosszabbítható-e az emberi élettartam?

   Egészen mostanáig azt hittük, hogy az öregedési folyamatot a sejtekben felhalmozódó molekuláris károsodások okozzák. A kutatók, köztük magyar genetikusok is fantasztikus felfedezésekre bukkantak az örök élet titkát kutatva – olvasható a Híradó.hu-n.

   A hírportál cikke szerint fehérjék születnek, meghalnak, más makromolekulák ugyanígy járnak, de egy idő után a funkciójukat már nem ellátó makromolekulák, elsősorban fehérjék nem tudnak hatékonyan eltávolítódni a sejtekből. Ennek következtében idővel a sejtek működése leáll, elpusztulnak, amikor pedig ez tömeges méreteket ér el, akkor jelennek meg a betegségek, aminek vége az élőlény pusztulása – magyarázta Vellai Tibor, az ELTE – TTK Genetikai Tanszékének tanszékvezetője.
   A közelmúltban derült ki, hogy valójában a genomban található úgynevezett ugráló gének azok, amelyek az öregedési folyamatok kialakulásában szerepet játszhatnak. Az emberi genom fele ilyen ugráló génekből áll, amikor egy ilyen ugrik egyet, beleugorhat egy másik génbe, elronthatja működését. Ha képesek leszünk egyszer megakadályozni az ugráló gének aktivitását, akkor az öregedési folyamatot is meg fogjuk gátolni.
   Ez ma még science-fiction, de vannak olyan biológiai rendszerek, ahol az ugráló gének nem ugrálnak, ilyen a csíravonalunk, az a sejt-, szövettípus, ami az ivarsejteket hozza létre. Egy nagyon speciális fehérjegépezet, és egy kis RNS-ből álló gépezet meggátolja az ugráló gének működését. A csíravonal halhatatlan – mondta a szakember.
   Ezt adjuk át az utódunknak, a gyermekünk az unokánknak, ez köti össze a generációkat egymással. Az elmúlt években kiderült, az örökké létező sejtekben a mobilis genetikai elemek gátoltak, vagyis nem képesek ugrálni.
   200 évvel ezelőtt a fejlett ipari országokban az átlagéletkor 55 év volt. Voltak, akik 80 évet éltek, de magas volt a halálozási arány már egész fiatal korban is.
   Az eltelt 200 évben az orvostudomány fejlődése következtében, ma ugyanezekben az országokban 80- 85 év a várható élettartam. Ez kétszeres növekedés, és a legmeglepőbb változás, hogy az élettartam-növekedés egy lineáris tengely mentén történt, vagyis a legrosszabb forgatókönyv szerint is, a mai fiatalok 90-100 éves élettartammal fognak szembesülni.
   Minderre az a magyarázat, a gének lehetővé tehetik, hogy az emberi élettartam ne csupán 60-70 év körüli legyen, hanem jóval magasabb. A genetikusok évtizedek óta kutatják az örök élet titkát, és az ugráló gének felfedezésével nagy lépést tettek a megoldás felé – írta a Híradó.hu.