Elképesztő számok látnak napvilágot arról, hogy a környezeti ártalmak, időjárás-változás és az ember túlszaporodása, mérhetetlen étvágya miatt hány fajt fenyeget a Földön a kihalás réme. 

   A nagytestű növényevő állatok, rinocéroszok, elefántok, zebrák, tevék, gorillák mintegy 60 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye egy amerikai tanulmány szerint.

   A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy e fajok populációcsökkenése különösen Afrikában és Ázsiában oly mértékű, hogy üres tájak kísértetképét vetíti fel Földünk legváltozatosabb ökoszisztémáiban.
   Az Oregoni Állami Egyetem professzora, William Ripple vezette nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb testű, 100 kilogrammnál nagyobb súlyú növényevő állatainak adatait elemezte a rénszarvastól egészen az afrikai elefántig. Áttekintették ezeknek az állatoknak a veszélyeztetettségi státuszát, a rájuk leselkedő legnagyobb veszélyeket, a populációhanyatlás ökológiai következményeit. Megállapításaikat a Science Advances című tudományos online folyóiratban tették közzé.
   A szakemberek 74 növényevő állat helyzetét vizsgálták és arra a következtetésre jutottak, hogy radikális beavatkozás nélkül folytatódni fog a nagy testű növényevők és sok kisebb testű eltűnése a világ számos térségében, amelynek hatalmas ökológiai, gazdasági és társadalmi ára lesz. A tanulmány elkészítését Ripple kezdeményezte az után, hogy hasonló kutatást végeztek a nagy testű húsevő állatok körében. Ez hasonló populációcsökkenést állapított meg esetükben is.
   A szárazföldi növényevőkhöz mintegy négyezer faj tartozik az Antarktisz kivételével a Föld valamennyi kontinensén. A leginkább veszélyeztetett fajok a fejlődő országokban, különösen Délkelet-Ázsia, India és Afrika területén élnek. Európában egyetlen ilyen faj, az európai bivaly él. Észak-Amerikában nincs ilyen faj, ott már a legtöbb nagytestű emlős kipusztult a prehistorikus vadászat és az élőhely-változások nyomán – írták a szakemberek a tanulmányban.
   A világ 25 legnagyobb testű növényevője eredeti élőhelyének már csak átlag 19 százalékán él. Az 1980 óta megháromszorozódott állattenyésztés csökkentette a területükhöz, élelmükhöz, vízhez való hozzáférést, és növelte a vadállatok körében a betegségek terjedésének kockázatát. A növényevőket jelenleg két ok miatt vadásszák: húsukért és az állati testrészek iránti globális kereslet miatt. A becslések szerint egymilliárd ember él vadhúson.
   A szakemberek szerint a nagytestű növényevők populációcsökkenése számos következménnyel jár: el fognak tűnni a vadon ökoszisztémájának más részei is, csökkeni fog az élelem a nagytestű húsevők, mint az oroszlánok és tigrisek számára. Kevesebb növény fog szaporodni, egyre több erdőtűz lesz, megváltoznak a kisebb állatok, köztük a halak, a madarak és a kétéletűek élőhelyei is.