A beporzó rovarok munkájára hatalmas szükségünk van. Ugyanakkor halmozottan és hosszú időn át hatnak az uniós moratórium alá helyezett neonikotinoid alapú rovarirtók, és előfordul, hogy erősebben pusztítják a hasznos beporzó rovarokat, mint a kártevőket.

   Feleslegesen pusztítják a beporzó rovarokat egyes növényvédő szerek egy európai szakértői testület szerint, amelyben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) két szakértővel képviseltette magát – olvasható az MTA honlapján megjelent közleményben.

   Az Európai Unió (EU) tagállamainak tudományos akadémiáit átfogó hálózat legutóbb az EU-moratórium alá helyezett neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek ökológiai hatásait tekintette át. Az erről készült tanulmányt április közepén mutatták be Brüsszelben.
   A neonikotinoidok elpusztítják a vetőmagon megtapadó vagy a magban előforduló kórokozókat, a kezelés neve csávázás. Széles körben alkalmazott, a növénybe felszívódó, vagyis szisztemikus növényvédő szerekről van szó, amelyek kihathatnak a talaj élővilágára, valamint a pollenbe jutva a beporzó rovarokra is. Miután több tanulmány a méhpusztulásokkal hozta kapcsolatba e szereket, a neonikotinoidok egyes változatainak használatát 2013-tól két évre korlátozták az Európai Unióban, időt hagyva arra, hogy objektíven lehessen vizsgálni a környezetre kifejtett, esetleges nem kívánt hatásokat.
   A szakemberek több mint száz, főként az elmúlt két évben megjelent, független bírálaton átesett tudományos cikket dolgoztak fel, amelyek azt tárgyalták, hogyan hatnak a neonikotinoid vegyszerek és az egyre intenzívebb termelés az ökoszisztéma-szolgáltatásokra.
   E szolgáltatások közül a fő hangsúly a beporzásra esett, így elsősorban a méhekre kifejtett hatást elemezték. Emellett az EASAC azt is vizsgálta, hogy a széles körű neonikotinoid-használat miként befolyásolja a biológiai védekezést segítő, valamint a talajlebontási folyamatokban részt vevő szervezeteket és a biológiai sokféleséget.
   A közvélemény elsősorban a házi méhekre koncentrál, pedig a házi méh nem az egyetlen beporzást végző rovar, mellette számos vadméh – Magyarországon 700, az Európai Unióban 2000 faj –, zengőlégy- és lepkefaj is fontos szerepet vállal kultúrnövényeink és a vadnövények beporzásában.
    A tanulmányban áttekintett új tudományos eredmények közül több is igazolja a neonikotinoidok negatív hatását a csupán pár száz egyedet számláló poszméhcsaládokra és a magányos életmódú fajokra, mint a vadméhek. Számos újabb publikáció bizonyítja a neonikotinoidok káros hatását a biológiai védekezésben szerepet játszó parazitoidokra, mint például a fürkészdarazsak és fürkészlegyek és ragadozókra, a kártevőket fogyasztó vagy magevő madarakra.
   A neonikotinoidok esetében a többszörös kitettség hatása összeadódik, ezért a negatív következmények csak hosszabb idő alatt ítélhetők meg. Fontosak az ökológiai következményekkel járó, nem halálos, de káros hatások is: a méheknél ilyen a kognitív képességek, a kommunikáció és az egyéb kulcsviselkedések sérülése.
   Több új esettanulmány mutatta ki, hogy a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak. A neonikotinoidok jelenlegi, megelőző módszerként való használata nem egyeztethető össze az integrált növényvédelem alapelveivel, melyeket az EU fenntartható növényvédő szerekről szóló irányelve is hangsúlyoz – állapította meg az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete.