Mi, akik fejlett országban élünk és élvezzük a mindennapi normális étkezés, vezetékes ivóvízellátás áldásait, aligha gondolunk arra, hogy milyen jelentős változás történik a modern táplálékok és tisztított víz hatására beleinkben.

   A nyugati életforma az emésztőrendszerben található mikroorganizmusok sokféleségének csökkenéséhez vezet – erre a következtetésre jutottak kanadai és ausztrál kutatók, akik az amerikai és a pápua új-guineai népesség bélflóráját hasonlították össze.

   Az emberi testben mintegy 100 billió mikroorganizmus található, az úgynevezett mikrobiom dinamikus kölcsönhatásban van a gazdaszervezettel. Összetételét egyaránt befolyásolja a táplálkozás, az anyagcsere, az immunrendszer működése. Ezzel párhuzamosan a mikrobiom által kiválasztott metabolitok (anyagcseretermékek) hatással vannak az emberi szervezet anyagcseréjére.
   A mikrobiom legnagyobb részét a bélflóra alkotja, amely részt vesz a megemésztetlen szénhidrátok fermentálásában, ezek a baktériumok szintetizálják a B- és a K-vitamint, bontják le a szteroidokat, az epesavakat – olvasható az EurekAlert hírportálnak a tanulmányt összefoglaló ismertetőjében.
   A kanadai és az ausztrál kutatók két pápua új-guineai földműves közösségben vizsgálták a felnőttek székletbaktériumait, majd a vizsgálati eredményeket összehasonlították amerikai lakosok ürülékmintáival. Az elemzések az óceániai népesség mikrobiomjának szélesebb fajgazdagságára világítottak rá. Az Egyesült Államokban élők bélflórájából ugyanis hiányzott körülbelül félszáz olyan baktériumféleség, amely az óceániai népesség mikrobiomjának a törzsét képezte, emellett a pápua új-guineaiak esetében kisebb volt az egyéni variációk száma is. A kutatók véleménye szerint a baktériumtörzsek nagyobb fajgazdagságában szerepet játszott a mikroorganizmusoknak emberről emberre való terjedése.
   A tanulmány szerzői szerint az eredmények arra világítottak rá, hogy a nyugati életmód, de különösen a vezetékes ivóvízellátás és a csatornázás kulcsszerepet játszik a mikrobiomban bekövetkezett változásokban. A nyugati népességnek ugyan jobb az egészségi állapota, s a fejlett társadalmakban hosszabb a várható élettartam, ugyanakkor a mikrobiomban bekövetkező változások összefüggésbe hozhatók a nem fertőző krónikus megbetegedések egyre növekvő gyakoriságával. Ezért meg kell találni a módját annak, hogy hogyan küszöbölhetők ki életformánk káros mellékhatásai anélkül, hogy veszélybe kerülnének annak vívmányai. A vizsgálat eredményeit a Cell Reports című tudományos folyóiratban publikált tanulmány ismerteti.