Régi regényekben sokszor lehet olvasni, hogy egyik-másik úri hölgynek migrénje van. Sokszor a helyzet mulatságos is, hiszen egy-egy nemkívánatos helyzetet akarnak a migrénre hivatkozva megoldani. A valóság ennél sokkal keményebb.

   Akinek már volt migrénje, tudja, hogy cseppet sem lehet félvállról venni a betegséget. A migrén kialakulásához vezető genetikai tényezőket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja egy kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen.

   A Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoportban a szakemberek elsősorban arra fókuszálnak, hogy mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Feltevésük szerint genetikai tényezők befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külső környezeti hatásokra, például a stresszre, amelyek migrénhez vezetnek – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján elérhető közleményben.
   A kutatócsoportot vezető Juhász Gabriella, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docense szerint a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják, így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérésétől való félelem is kulcsfontosságú lehet. A vizsgálatokba a tervek szerint száz önként vállalkozót vonnak be: ötven migrénest és kontrollcsoportként ötven egészséges személyt.
   A stressz és a migrén összefüggéséről rendszerint a betegek is beszámolnak saját tapasztalataik alapján – olvasható az egyetem honlapján. Érdekesség, hogy legtöbbször nem a stresszhelyzetben jön a roham, hanem a stresszhatás lecsengését követően. Gyakori, hogy a hétköznapi stressz okozta migrén a hét végén alakul ki.
   A kutatási program másik része arra keresi a választ, hogy a stresszoldó módszerek, például az autogén tréning megtanulása, hogyan hat az agy működésére. A stresszoldó relaxációs módszert elsajátító és alkalmazó migrénes betegek ugyanis arról számolnak be, hogy ritkábban fáj a fejük és kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük.
   Juhász Gabriella az MTI-nek elmondta, hogy korábbi hazai kutatások alapján nagyjából 1-1,2 millió migrénes él Magyarországon és a betegség elsősorban az aktív korban lévő lakosságot érinti, nőknél 2-3-szor gyakoribb az előfordulása.