A most napvilágot látott adatoknak nagyon szomorúak, hiszen szó szerint a bőrünkről, egészségünkről, még inkább betegségeinkről beszélnek. Azt eddig is tudtuk – éreztük – hogy nem tartozunk az unió legegészségesebbjei közé.

   Bár a világon szinte mindenhol súlyos problémákat okoznak a leggyakoribb népbetegségek, Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen a helyzet. Minderről a Napi.hu írt cikket.

   Az uniós átlag kétszerese a szív- és érrendszeri betegségek áldozatainak aránya és a legmagasabbak közé tartozik a diabétesz miatt elhunytak aránya – derül ki az Első 1000 Nap programnak a betegek világnapja alkalmából készített elemzéséből.
   Hazánkban a 15 év feletti lakosság 29 százaléka számít elhízottnak, ami több mint másfélszerese az OECD tagállamok átlagának, és amellyel az unión és szűkebb régiónkon belül is az élmezőnybe tartozunk. A nők közel 30, a férfiak 26 százaléka számít elhízottnak. Az elhízás az oka 44 százalékban a cukorbetegségnek, 23 százalékban pedig a kardiovaszkuláris betegségek előidézője.
   A 20 és 79 év közötti felnőtt lakosság körében csupán 6 százalékra tehető a diabéteszesek száma, ami kedvezőbb az OECD átlagánál, de Európában ezzel is a középmezőnybe tartozunk. A betegség halálos áldozatainak arányát illetően viszont kifejezetten aggasztó a kép, és az uniós tagállamok közül is csak Cipruson és Portugáliában halnak meg többen.
   A statisztikát árnyalja, hogy becslések szerint hazánkban a fel nem ismert diabéteszes esetek száma nagyságrendileg megegyezik a diagnosztizált esetszámmal, mintegy 800 ezer fővel. A halálozási statisztikák élmezőnyében a fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek állnak. Hazánkban az ischaemiás szívbetegségben (a koszorúér szűkületből származó szívizom vérátáramlási zavarban szenvedők) száma meghaladja az egymilliót, a magas vérnyomással élőké pedig megközelíti a 3 milliót. A keringési rendszer betegségei évente összesen 60-70 ezer ember életét követelik Magyarországon. Mindez Európában is kimagasló: a magas vérnyomás és az ischemiás szívbetegségek áldozatainak aránya mintegy kétszerese az uniós átlagnak.
   A csontritkulás az Egészségügyi Világszervezet szerint a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek mellett a legjelentősebb népegészségügyi probléma. Becslések szerint a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja. Magyarországon 800 ezer-1 millió a betegek becsült száma, akiknek a kétharmada nő. A betegség következtében évente mintegy 30-40 ezer csigolyatest törés, 10 ezer csípőtáji törés, 25-28 ezer csuklótáji törés történik hazánkban.
   Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód mellett az örökölt génállomány csak kismértékben felelős e betegségek kialakulásáért. Annál nagyobb jelentősége van annak, hogyan táplálkozunk életünk fogantatástól számított első 1000 napjában. Ebben az időszakban alakul ki az elhízásra és a cukorbetegségre való hajlam is, amelyek számos további betegség okozói lehetnek.
   A csontritkulás megelőzése szempontjából is kritikus ez az életszakasz, hiszen a csontállomány megfelelő fejlődése érdekében már ekkor is megfelelő kalcium bevitelre van szükség. Különösen fontos tehát, hogy a gyermekek táplálására már a várandósság alatt is odafigyeljenek a szülők – figyelmeztetett dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke az elemzés kapcsán – írta a Napi.hu.